Négy százalék körüli lehet az idei gazdasági növekedés, miután a recesszióból való kilábalás tavaly megkezdődött – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Demokratában szerdán megjelent interjúban. Az új évet illetően optimista a tárcavezető, aki hangsúlyozta, hogy leszorították az inflációt egy számjegyűre. Múlt év októberére éves alapon 7,9, decemberre pedig hat százalék körüli szintre csökkent a mutató.
Az idén éves szinten öt-hat százalék közé várja az inflációt, a további csökkentés terén azonban már a jegybanknak van dolga Nagy Márton szerint.
A mi feladatunk a növekedés helyreállítása lesz – hangsúlyozta.
A rövid távú stratégia szerint először a fogyasztás és a beruházások élénkülését kell elérni, fontos tényező a magánberuházások ösztönzése – mondta.
A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25 százalék fölötti szinten tartsa. Ehhez a fogyasztás élénkülése mellett fontos tényező az energiaárak további konszolidációja is, az idén több mint tíz euróval tudják a szabályozói árakon keresztül lejjebb vinni az áram- és gázköltségeket – jelentette ki, megjegyezve, hogy adópolitikai eszközök is jelentős szerepet kapnak a beruházási környezet javításában.
A hosszú távú stratégia lényege a versenyképesség biztosítása – magyarázta a miniszter. Ennek egyik feltétele a független energiarendszer kiépítése, ami zöld és megfizethető energiát szolgáltat. A másik a munkaerő kérdésköre, a magyar munkaerő aktivitásának további emelése. Tovább kell növelni a foglalkoztatottságot, a gazdaság visszapattanásához ugyanis minden lehetséges munkaerő-tartalékot ki kell használni. Ennek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni – mondta.
Ha nincs szabad magyar munkaerő-kapacitás, akkor és csak akkor jöhetnek szóba a vendégmunkások – húzta alá, megemlítve: ezért a vendégmunkások alkalmazásának szigorítását tervezi a kormány.
A versenyképességet javító eszközök között említette még az infrastrukturális fejlesztéseket, a vasúti és a vízi közlekedés, illetve az úthálózatok fejlesztését. Arra is kitért, hogy uniós pénz addig van, amíg az ország el nem éri az uniós fejlettség kilencven százalékát. Az uniós források végesek, azonban külföldi működő tőke mindig van és lesz is. Ezek előnye szerinte, hogy technológiai transzfert is hoznak, ami az uniós pénzekkel nem jár együtt.
Ha el tudjuk érni, hogy működő tőke áramoljon hazánkba, és újra és újra befektessék, akkor a beruházások önmagukat termelik újra
– fogalmazott a miniszter.