Már nem kérdés, hogy mi lesz a következő évtizedek sikerágazata

A tiszta, azaz zöldtechnológiákba 2016 óta minden évben több pénz áramlik, mint a fosszilisekbe és az olló folyamatosan nyílik – hívta fel a figyelmet a fontos tendenciára Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője kiemelte: a zöldátmenet dübörög és aki eszközöket biztosít hozzá, megnyeri a következő évtizedet.

– Miért érdemes a magyar gazdaság jövőjét a zöldtechnológiákra alapozni? – tette fel a kérdést közösségi oldalára feltöltött írásában Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a választ röviden ezzel a mondattal adta meg: mert ez lesz a következő évtizedek sikerágazata.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban az értéket a hiány teremti, márpedig a zöldtechnológiák esetében tartósan „sok eszkimó lesz és kevés fóka”. Tíz év alatt a beépített napelemek tízszeres, a forgalomba helyezett elektromos autók pedig 85-szörös növekedést produkáltak világszerte. A tiszta (azaz zöld) technológiákba 2016 óta minden évben több pénz áramlik, mint a fosszilisekbe, és az olló folyamatosan nyílik: 2022-ben a különbség másfélszeres volt. 

A tendencia folytatódik: 

a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, a következő öt évben megújuló erőműből például kétszer annyit állítanak majd rendszerbe, mint amennyit az elmúlt öt évben építettek.

– Miért van egyre több „eszkimó”? Egyrészt a klímapolitika miatt. A globális kibocsátás körülbelül feléért az energiaszektor és a közlekedés együttesen felelős. Az egyre ambiciózusabb klímavédelmi törekvések tehát legmarkánsabban ezeken a területeken jelennek meg. A döntéshozók az energiaszektor tisztulását elsősorban a megújulóktól, a közlekedését pedig az elektromos és a hidrogéntechnológiák terjedésétől remélik, így a bevezetett piaci ösztönzőket is ezekhez a várakozásaikhoz igazítják. A támogatások pedig önmagukban is a zöldmegoldások felfutását eredményezik – magyarázta a szakértő. Másrészt, az „eszkimók számát” az átálláshoz kapcsolódó műszaki kihívások is hajtják.

 

A megújulók hátránya, hogy hatásfokuk alacsonyabb a hagyományos energiatermelő módszereknél, így ugyanakkora igény kielégítéséhez nagyobb kapacitásra van szükség. Az igények ráadásul – részben az elektromos és hidrogénalapú közlekedés miatt – növekednek. Probléma továbbá, hogy a megújulók termelése függ az időjárástól, azaz korlátozottan igazítható az aktuális szükségletekhez. Minél több tehát a megújuló, annál rugalmasabb villamosenergia-rendszerre és – az elektromos autók gyártása során felmerülő igényeken túl – annál több tárolókapacitásra van szükség.

– Miért kevés a „fóka”? A politika a klímacélokkal és a bevezetett ösztönzőkkel jelezni kívánja a vállalkozásoknak, hogy több zöldtechnológiára lesz szükség, mint amennyit maguktól gyártanának. Az éghajlatváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak azonban olyan licitversenyt indítottak be a politikusok között, amelyben az ígéretek egyre jobban elszakadnak a realitásoktól. Jelenleg számos zöldeszköz esetében kérdéses, hogy egyáltalán képes lesz-e az emberiség elegendő gyártókapacitást építeni ahhoz, hogy a következő években jelentkező igényeket kielégítse – hangsúlyozta Hortay Olivér. Szerinte a helyzetet ráadásul tovább nehezítik az egyre növekvő geopolitikai feszültségek.

– Mindenesetre a tiszta technológiákra – a klímavédelmi funkcióikon túl – érdemes gazdaságfejlesztési lehetőségként tekinteni. A zöldátmenet dübörög, és aki eszközöket biztosít hozzá, megnyeri a következő évtizedet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)