Amilyen hirtelen jött az infláció, olyan gyorsan el is tűnt a kormány intézkedéseinek köszönhetően – emlékeztetett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott Magyar Compliance Akadémia (MCA) „Tiszta versennyel a gazdasági növekedésért – mi ebben a megfelelés szerepe?” című rendezvényén.
Hozzátette, a 2023 januárjában tetőző inflációt a kormány célzott intézkedéseivel kevesebb mint egy év alatt sikeresen letörte. A kormány így hamarabb, már az év vége előtt, 2023 októberére egy számjegyűre csökkentette az inflációt, 2024 januárjára pedig 3,8 százalékra szorította vissza. Ez azt jelenti, hogy
az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából.
Nagy Márton kifejtette, a háború és a káros szankciók miatti energiaár-robbanás, az ebből következő árfolyam-emelkedés, valamint az ár-profit spirál együttesen a magyar infláció hetven százalékáért voltak felelősek, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően ma már egyik hatás sem érvényesül. A kormány sikeresen kezelte az energiaválságot, ugyanis az extraprofitadók kivetésével az átlagfogyasztás mértékéig megvédte a lakossági rezsicsökkentést. Emellett az energiaintenzív kkv-k 220 milliárd forint keretösszegű támogatásával, a 120 milliárd forintnyi támogatást magában foglaló Gyármentő programmal, a váltófix szerződések megmentésével, a 200 eurós áramársapkával, valamint a nem lakossági rendszerhasználati díjak 10 EUR/MWh-s csökkentésével elkerülte az energiacsapdát.
Az ikerdeficit megszűnt, amely mögött a kormány sikeres FDI-stratégiája, a magas beruházási ráta fenntartása, a növekvő exportteljesítmény és a stabilizálódó energiaárak következtében helyreálló külkereskedelmi egyenleg, valamint a szigorú jegybanki politika áll, amelyek együttesen stabilizálták a forint árfolyamát. A miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy a szigorú monetáris kondíciók miatt jelentős, 6 százalék körüli mértéket ér el a reálkamat, amely negatívan befolyásolja a gazdasági növekedést. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány sikeresen kezelte a vállalati profit húzta inflációs hatást is.
Szólt arról is, uniós szinten Magyarországon a vállalatok profitrátájának növekedése kiemelkedő mértékben járult hozzá az infláció emelkedéséhez 2022-ben. A kormány azonnal reagált, többek közt bevezette az üzemanyagárstopot és az élelmiszerár-stopot, valamint olyan a piaci versenyt ösztönző intézkedéseket vezetett be, mint a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint figyelemfelhívó kampányt hirdetett a termékek csökkenő kiszereléseire vonatkozóan.
Nagy Márton összegzésképp megállapította, Magyarországon
a keresleti oldal helyett a kínálati oldal húzta fel az inflációt,
így kevésbé a monetáris politika, sokkal inkább a fiskális és a szabályozói politika, azaz a Gazdasági Versenyhivatallal közösen a kormányzat volt képes hatékonyan kezelni az inflációt. Az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben a kormányzat fő célja a gazdasági növekedés helyreállítása lesz. A dinamikus, 4 százalék körüli növekedés eléréséhez az óvatossági motívum további oldásán és a fogyasztói bizalom erősítésén keresztül helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, a magyarországi munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint továbbra is 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházási rátát.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Mónus Márton)
