– Nem kérek elismerést, csak az emlékezet legyen rendben: az infláció letörését a kormány végezte el – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak a tárca által szervezett sajtóeseményen. A minisztert a januári inflációs adatról kérdezték, miután kiderült, közel három év után ismét a jegybank toleranciasávjában került a fogyasztói árindex.
A miniszter szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment, emiatt úgy látja, bebizonyosodott, amit ő maga is állított korábban, hogy ez az infláció csak kínálati oldali lehet, nem keresleti.
– Energia, árfolyam és az ár-profit – sorolta a tárcavezető az inflációban szerepet játszó tényezőket. Szerinte a kormány oldotta meg a kérdést többek között azáltal, hogy belenyúlt egy csomó szerződésbe, elindították a kötelező árfigyelő adatbázist, ezek pedig az ár-profit letörését eredményezték.
A miniszter szerint az, hogy az infláció 4-5 százalékon vagy 3-4 százalékon áll, az gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns, mert a növekedés helyreállításának évében egyensúlyt kell találni. Szerinte ebben az egyensúlyi térben kell mozogni.
Nagy Márton a kiskereskedelem forgalom tavaly év végi adatai alapján azt látja, az hogy a fogyasztás kezd helyreállni, ami szerinte egy nagyon pozitív jelenség, mert a költségvetésben az áfabevételeket ez tudja stabilizálni. Attól viszont nem tart, hogy emiatt visszaemelkedne az infláció.
Olyan mélyen vagyunk, hogy ez nem fog problémát okozni
– mondta a fogyasztás visszaemelkedésének inflációs hatásáról.
Nagy Márton elmondta azt is, hogy jelentősen javult a hazai tőealapok kihasználtsága, a korábbi 49 százalékról 67 százalékra javult egy év alatt A tárcavezető szerint erre a példátlan mértékű növekedésre szükség is volt a recesszió enyhítése miatt. Emlékeztetett, hogy tavaly január elsejével jött létre a Nemzeti Tőkeholding, amivel a tőkealapok terén két nagy lépés történt az elmúlt egy évben: egyrészt egy intézményi átalakítást hajtottak végre, amely keretében létrejött a Nemzeti Tőkeholding, amely átfogja a tőkealapok működését, a tőkealapok egy központosított rendszerben születtek újjá. Másrészt növelték a tőkelapok akvititását, illetve a passzív vagy „zombi alapokat”, amelyek semmilyen aktivitást nem mutattak, felszámolták. Az „ilyen típusú alapoknak nincs kegyelem”, tette hozzá. Emellett a meglévő alapok aktivitását növelték és olyan kritériumrendszert állítottak fel, amely sokkal hatékonyabban működik. Ebbe a folyamatba illeszkedett a Baross Gábor tőkeprogram, amely 600 milliárd forint forrással jött létre.
Az alapokból összesen 415 milliárd forint került a gazdaságba, csak 164 milliárd a Baross Gábor tőkeprogramból.
A Baross Gábor program 600 milliárdjából 150 milliárd az ingatlanapokba érkezett, ugyanakkor 450 milliárdot még nem használtak fel. Ezt két részre osztják, egyik ilyen a Zöldalapok tőkeprogram, amelyet 200 milliárd forint keretösszeggel állítottak fel, a másik részt a további új alapok és ráemelések képezik 300 milliárd forinttal. Többek között idetartoznak a közép-ázsiai régiót célzó magyar vállalkozások kifektetéséhez kapcsolódó magántőkealapok.
Katona Bence, a Tőkeholding vezérigazgatója elmondta, a tőkefinanszírozás az elmúlt évtizedekben világ- és Európa-szerte fontos mechanizmusává vált a cégek fejlesztésének és átalakításának.
Magyarországon töredéke a magántőke-piaci befektetések GDP-arányos értéke az EU átlagának. A fenntartható és folyamatos növekedéshez meg kell őrizni a beruházások magas szintjét, meg kell erősíteni a gazdaság exportteljesítményét. Így biztosítható a teljes foglalkoztatottság, tette hozzá.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: Mónus Márton)
