Az innováció a magyar gazdaság húzóágazata és kitörési pontja lehet

Tudósítás a Figyelő és a Világgazdaság kétnapos innovációs konferenciájáról.

2024. 03. 21. 10:52
konferencia VG Figyelő
Forrás: Vémi Zoltán/VG
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az innováció lehet a kitörési pontja a magyar gazdaságnak – fogalmazott a Figyelő és a Világgazdaság innovációs konferenciáján Szajlai Csaba, a Mediaworks gazdasági divíziójának vezetője, a Figyelő főszerkesztője. A kétnapos rendezvényen a hagyományos ágazatok mellett a hadiiparról és az űriparról is szó esik. 

Bódis László KIM
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Bódis László, A Kulturális és Innovációs minisztérium innovációért felelős államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója előadásában úgy fogalmazott, a magyar gazdaság versenyképeséségének a kulcsa az innovációban rejlik, nem mellesleg gazdasági haszna van. A globális innovációs indexben a 33. helyet foglaljuk el a több mint százharmincból, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát, Csehország és Ausztria előttünk jár a sorban. A magyar startup-ökoszisztéma az ötvenedik helyen áll globális szinten, ami viszont elmarad az innovációs teljesítménytől – mutatott rá Bódis László.

Kiemelte, 2016 óta az állami források megháromszorozódtak, a cél, hogy az innovációs ráfordítás elérje az éves GDP három százalékát, most Magyarország 1,6 százalékos arányt fordít kutatás-fejlesztésre. Távlati célunk az, hogy minden harmadik kkv-k helyett az érintettek fele foglalkozzon innovációval, ezenfelül előremutató lenne a szabadalmak számát megduplázni.

A magyar innovációt erősítendő célokat is kiemelt Bódis László, ilyenek a magyar kutatási hálózat erősítése, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, emelték az ösztöndíjakat, egyszerűsítették a doktori képzésbe való bejutást.

Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Vállalati innovációs elnökhelyettese azt mondta, az innováció fogalmát 1930 óta ízlelgetjük, a rendszer működésének vannak gazdasági mutatói is, mutatkozik a GDP-ben is az innováció hatása. Bejelentette, új pályázati program indul a hivatalban, ami a nagyvállalatokat célozza. A támogatás oka, hogy a nagyvállalatok a gazdaság húzóágazatait lefedik. A program részletei még kidolgozás alatt vannak. 

Pecsenye Roland, az MBH Bank digitalizációért felelős vezetője a Fintech és a Bigtech jelentősége kapcsán kiemelte, a gazdaság versenyképessége a modern technológiák integrálásával képes csak fennmaradni. Hozzátette, harmincezer IT-s nyitott pozíció van a munkaerőpiacon, az ilyen munkák java pedig nem helyhez kötött.

Szerephez jut a mesterséges intelligencia is, körvonalazódnak azok a területek, ahol az AI a banki területeken is segítséget nyújthat, ám ez semmiképp nem egy-, hanem többéves folyamat – ismertette, egyértelmű versenyhátrányt jelent ugyanakkor ha nem használjuk az újításokat. Arról sincs szó, hogy a szoftverek elvennék az emberek munkáját, a digitalizáció pedig a felhasználók dolgát is egyértelműen megkönnyíti.

Pecsenye Roland MBH
Pecsenye Roland: A szoftverek nem veszik el az emberek munkáját
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Az MBH célja, hogy közös fejlesztésű megoldásokat terjesszen el – ilyen kiemelt újítás lehet például a hangalapú szoftveres vezérlés, ami érintésmentes használatot tesz lehetővé mobileszközökön. Az újítások használatához az alkalmazottak képzése is szükséges. Egy dolog változatlan csupán: a változás – zárta gondolatait.

Pató Viktória Lilla, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője elmondta, hogy az iroda fő célja az uniós támogatási rendszer átalakulásában segíteni a magyar innovációs ökoszisztémát, ösztönözve az európai szintű innovatív projektek megvalósulását. Ebben a változásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közvetlenül Brüsszelből igényelhető finanszírozási lehetőségek, az iroda pedig a hatékony forráslehívásban és felhasználásban segíti a hazai és a határon túli szervezeteket, cégeket. 

Darázs Lénárd, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke célnak nevezte, hogy minél több innovatív vállalkozás működjön a piacon, ehhez viszont fogalmi tisztázás is szükséges. A digitális érettség önmagában nem innováció, sem pedig egy technológia alkalmazása, mert ez a működés hatékonyabbá tétele, ahogyan a munkaerő képzése. 

Az innováció hozzáadott értéket jelent, jelentős tudásalapú fejlődést takar a korábbi termékhez, szolgáltatáshoz képest. Mindez fejlesztési tevékenységen belül történik – mutatott rá előadásában.

Borítókép: Megkezdődött a Figyelő és a Világgazdaság kétnapos konferenciája (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.