Bruttó 200 milliárd forintot fizet az állam a gyorsforgalmi utak üzemeltetéséért 2024-ben a Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek (MKIF). Az összeg nettósítva 156 milliárd forint, míg a tavalyi évre vonatkozó előirányzatuk bruttó 182 milliárd forint volt, a tényleges összeg pedig jó néhány milliárddal kevesebb lett. Ennek oka, mint azt Németh Tamás, az MKIF vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban kifejti, az, hogy az állami finanszírozás mértéke a teljesítéseik függvénye. A szaktárca, az Építési és Közlekedési Minisztérium mérnökgárdája naponta ellenőrzi, hogy szerződés szerint teljesít-e a társaság.

Bár a 156 milliárdos összeg nem kevés, az idei évvel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: mindez relatív, mert míg az M5–M6-os koncesszió 172 milliárdba kerül ebben az évben, pedig az csak 386 kilométer, az MKIF 1237 kilométert tart fenn, miközben fejlesztik is a hálózatot.
Én dolgoztam az M5–M6-os megépítésénél, ezért talán joggal mondom, hogy szerettünk volna mi is olyan szerződést kötni az állammal, mint annak a projektnek a külföldi tulajdonosai. Nem sikerült, az ő megállapodásuk jobb
– mondta Németh Tamás, hozzátéve, hogy a külföldi tulajdonosok 2,6–2,8-szor többet kapnak kilométerenként, mint az MKIF.
Az idei tervekkel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta: folytatják a tavaly megkezdett szintrehozást. Legalább akkora mértékben végeznek el munkálatokat, mint 2023-ban. Ennek látványos elemei az új aszfaltrétegek. Nagyjából harminc éve nem történt ilyen kiterjedt felújítás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton: eddig 3,6 millió négyzetméteren cserélték a régi, tönkrement burkolatot új aszfaltra, ami az összes útszakasz 19 százaléka – hangsúlyozta Németh Tamás.
– Idén 3,9 millió négyzetmétert tervezünk, ami a teljes főpálya újabb 20 százalékát jelenti – részletezte. Közölte: a teljes szintrehozással maximum három év alatt akarnak végezni, tehát 2025-ig. De ebben az évben a nagyját szeretnék megvalósítani, mert jövőre már építeni akarnak. Megjegyezte azonban, hogy ez nem teljes naptári évet jelent, hiszen a munkálatok nagyban függnek az időjárástól. Tavaly például áprilistól decemberig tudtak dolgozni.