Folyamatos orosz innovációk az atomenergetikában

Az újrahasznosítás már a jelen az atomenergetikában, az eddigi tapasztalatok legalábbis kedvezőek az oroszországi Belojarszki Atomerőmű BN–800 típusú gyorsneutronos egységében. Itt a dúsított urántól eltérően a MOX-üzemanyag előállításához plutónium-oxidot használnak, amelyet a hagyományos nyomottvizes VVER típusú reaktorokból származó kiégett üzemanyag feldolgozása során nyernek.

A Rosztatom folyamatosan fejleszt, a BN-800 után a BN-1200 blokk is megépülhet Fotó: Martin Divisek

Szólt az egység kapcsán másról is: ennek a reaktornak az egyik igazi különlegessége, hogy a reaktorban felszabaduló hatalmas mennyiségű hőt nem víz szállítja el, hanem folyékony nátrium a nagyon kedvező tulajdonságai miatt. Itt érdemes megjegyezni, hogy ennél a reaktornál teljesen más hőmérséklet-viszonyok uralkodnak. A primerköri nátrium hőmérséklete 547 Celsius fok, a szekunderköri nátriumé – ami elhagyja a reaktort – 505 Celsius fok. Ez utóbbi a gőzfejlesztőkbe kerül, az itt képződő 490 fokos gőz, ami meghatja a gőzturbinát és a vele egy tengelyen elhelyezkedő villamos generátort, ami áramot termel.

Összevetésül: az új paksi blokkok nyomottvizes technológiát alkalmaznak és az itt is használt üzemanyag izotópjait lehet az előbb említett módon a BN–800-as egység működtetéséhez felhasználni. Ezenfelül a szakértő elmondta, a gyorsneutronos egység további előnye, hogy a kiégett üzemanyagból kinyert hosszú felezési idejű másodlagos izotópokat (például amerícium, neptúnium) is fel lehet használni, 

 ami azt jelenti, hogy ily módon nagyon nagymértékben csökkenthető az atomhulladék mennyisége.

Hárfás Zsolt további innovációról is beszélt. Tavaly decemberben a Roszatom már elkészítette és tesztelte is azt a három üzemanyag urán-plutónium MOX-üzemanyag-kazettát, amelyben nem csak plutónium van, hanem más, hosszú felezésű izotóp is, amerícium-241 és neptúnium-237. A magas előremenő hőmérséklet azt is eredményezi, hogy a gyorsneutronos blokkok termikus hatásfoka magasabb, mint a könnyűvizes egységeké.

A tervek szerint tehát 

megépül a BN–800-as egység nagyobb, BN–1200-as változata is. 

Ez lesz az úgynevezett kétkomponensű atomenergetika zászlóshajója, miután sorozatgyártást – és adott esetben – exportot is tervez a Roszatom. A termikus neutronos 1200 MW-os nyomottvizes blokkok és párjuk, a gyorsneutronos BN-1200-as párban épülnének, és egy újrafeldolgozó üzem és üzemanyaggyártó egység közbeiktatásával egymás kiégett üzemanyagát használják majd a működésükhöz.

A BN–800 típusú gyorsneutronos egység és a hely, ahol a MOX üzemanyagot gyártják.