Stratégiai célkitűzés, hogy az unió öt legélhetőbb országa közé kerüljünk

Az elmúlt hetven évben nagyon erős kohéziós folyamatok zajlottak le az uniós tagállamokban. Magyarország a fejlettségi rangsorban olyan régi uniós tagállamokat előzött meg, mint Görögország, és nagy versenyben van Portugáliával. A kormány stratégiai célkitűzéséről Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélt.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszédet mond a Kohéziós Csúcstalálkozó 2024 (Cohesion Summit 2024) konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság nyolcadik kohéziós jelentése megállapította, hogy az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok gazdasági felzárkózása az uniós csatlakozás óta nagy részben annak volt köszönhető, hogy ezen államok fővárosainak fejlődése az átlag felett növekedett. Az uniós jelentésben kiemelték, hogy egyre kevésbé kelet–nyugati, mintsem észak–déli fejlettségi különbségekről lehet beszélni az Európai Unióban, és ez a megállapítás Magyarország esetében is elmondható – ismertette a távirati iroda. A határ valahol a Zalaegerszeg, a Balaton déli partja, Paks, Dunaújváros és Békéscsaba közötti képzeletbeli vonalnál húzódik. Az e feletti térségekben elikezdődtek a felzárkózási folyamatok, míg az alatta lévő területeken komoly kormányzati beavatkozásra van szükség. A Szegeden megépített lézerközpont vagy a szintén a városba tervezett BYD-beruházás is azt a cél szolgálja, hogy az ország déli régióinak versenyképessége javuljon, ami a felzárkózást is előmozdítja.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a kormány tavaly decemberben fogadta el az új területfejlesztési törvényt, amely új fejlesztési és finanszírozási koncepciókat tartalmaz, tovább a régiókat jobban bevonják a döntések előkészítésébe. 

A fejlesztési koncepció az eddig versengésére épülő modell helyett a térségi együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A miniszter által bemutatott fejlesztéspolitikai térképen a három fő fejlesztési övezet közül az egyik a Budapest és azt övező településeket összefogó városgyűrű. A mintegy hárommillió lakost magába foglaló övezet területfejlesztés szempontjából „egy városnak minősül”.

A második városgyűrű a budapesti agglomeráció külső határát övező, a fővárostól ötven-kilencven kilométerre fekvő településeket – Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger – köti össze. A harmadik gyűrűt képező határ menti települések jövőbeli fejlődését meghatározhatják a határon átnyúló együttműködések. Példaként hozta fel a Győr–Pozsony–Bécs, a Debrecen–Nagyvárad, a Miskolc–Kassa, a Szeged–Szabadka, vagy a Pécs–Eszék térségeket.