Brilliáns kifogásaink vannak arra, hogy miért nem vagyunk hajlandóak megmozdulni

A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá – derült ki az aktív életmóddal foglalkozó kutatásból, amelynek megállapításait csütörtökön ismertették Budapesten, sajtótájékoztatón.

illusztráció Fotó: Pexels

Keresik azokat az ötleteket, hogy hogyan lehetne minél jobban és minél többször megmozgatni a magyar embereket – fogalmazott Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára.

Hozzáfűzte, Magyarországon olyan alapos felmérés, amely megmutatja azokat a motivációkat, hogy miért és hogyan mozognak az emberek, az elmúlt tíz évben nem készült. Szükség volt egy ilyen kutatás elvégzésére a Monspart Sarolta aktívéletmód-stratégia elkészülte előtt, részletezte, majd megjegyezte, annak, ha nem sportolunk, egészen drámai egészségügyi következményei vannak, ugyanis az életmódunk több mint kétszer olyan mértékben határozza meg az egészségi állapotunkat, mint az egészségügyi ellátórendszer.

A felmérés összefoglalóját Dóczi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Tátrai Annamária, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa mutatta be.

A felmérés kiindulópontja az volt, hogy a felnőttek mivel töltik a szabadidejüket: a válaszadók körében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységek bizonyultak a legnépszerűbbnek, de a család és a barátokkal töltött idő közé beékelődik a mozgás és a sport – mondta Tátrai Annamária.

   A felnőtt népességnek a 43 százaléka legalább hetente mozog, azaz sportol vagy egyéb mozgást végez.

A közép- és felsőfokú végzettségűek között nincs érdemi különbség, hiszen 51, illetve 53 százalékuk mozog rendszeresen. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél már jelentősebb lemaradás látható, 32 százalékuk mozog legalább hetente. A életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya. Az anyagi helyzet jócskán meghatározza a mozgást: 

a jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente.

 A településtípus és a nemek esetében körülbelül tízszázalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára. A kutatás eredményei szerint 55 százalék a soha nem sportolók aránya. Nagyjából a felnőttek harmada viszonylagos rendszerességgel sportol.

A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár. Dóczi Tamás kiemelte, számukra a legmegdöbbentőbb a sportegyesülethez való csatlakozási lehetőségnél megmutatkozó bizonytalanság volt. A felmérés szerint a legtöbben (91 százalék) azért sportol, hogy egészségesebb, fittebb legyen.

A soha nem sportolók közül a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták, hogy 

azért nem sportolnak, mert nincs kedvük hozzá, időhiányra 41 százalékuk, egészségügyi állapotra 31 százalékuk hivatkozott.

A kutatás szerint fontos célcsoport lehet az aktív és kevésbé aktív elégedetleneké, úgy tűnik ugyanis, hogy a feltételek megteremtése esetén lehet előrelépés. A felmérés szerint a munkahely az aktív életkorú felnőtt lakosság számára a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere. Az adatokból az látható, hogy vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény.

A felmérést 2023 novembere és 2024 januárja között 1260 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív személyes lekérdezéssel – a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetségének megbízásából, az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával – a TÁRKI Társadalomkutató Intézet végezte. A kutatás szakmai partnere a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem volt.