Ismét fókuszba került az üzemanyagok ára. Ennek apropóján érdemes megnézni, hogy miért emelkedik ismét az olaj világpiaci ára. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek több oka is van. Egyrészt azért, mert a globális ellátás feszesebbé vált.
– A szokásos nyári keresletnövekedés, amelyet többek között az élénkülő turizmus és a mezőgazdasági munkálatok okoznak, ezúttal az olajnagyhatalmak által mesterségesen szűkített kínálattal találkozik – magyarázta a szakértő. Másrészt – folytatta – az olajpiaci kockázatok megemelkedtek.
A közel-keleti és az orosz–ukrán konfliktus lehetséges eszkalációján túl egyre többen attól tartanak, hogy a Mexikói-öbölben tomboló Beryl hurrikán akadályozhatja a kitermelést. Ráadásul az áremelkedés és közelgő amerikai választások a Biden-adminisztrációt is arra ösztönözték, hogy a vártnál gyorsabb ütemben oldja fel készleteit, ami szintén fokozza a bizonytalanságokat.
Hortay Olivér szerint a helyzet világosan rámutat, hogy a nyersolajpiacot mielőbb meg kell szabadítani a geopolitikai béklyóktól. – Mezőgazdasági munkálatok mindig lesznek, ahogyan időről időre szélsőséges időjárási viszonyokra is számítani kell, de amíg a Nyugat nem rendezi a viszonyát a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetével, az OPEC-kel és nem csitulnak a konfliktusok, a máskor könnyen kezelhető sokkok is egyre nagyobb galibákat okoznak majd – hangsúlyozta a Századvég üzletágvezetője.
Az olajárak mellett más gond is van az energia frontján, amelyre szintén Hortay Olivér hívta fel a figyelmet. Jelezte: Európa legnagyobb megújulóenergia-vállalatai sorra jelentik be, hogy visszafogják a beruházásaikat. A norvég Statkraft, a dán Orsted, a portugál EDP és a francia Engie egyaránt jelentősen csökkentette kapacitásbővítési terveit.
– A probléma, hogy az európai villamosenergia-piac csapdahelyzetbe került. A kereskedelmi konfliktusok és az azok nyomán megemelkedő kamatok drágává tették az új beruházásokat. A tőzsdei árak pedig egyfelől túl alacsonyak a megtérülés biztosításához, másfelől viszont túl magasak ahhoz, hogy az ipar, illetve az energiakereslet újra magára találhasson, és ezzel javuljon a beruházók pozíciója – ismertette a szakértő.
Az üzletágvezető szerint amikor a gazdaság ilyen holtpontra jut, indokolt lehet beavatkozni. Nem véletlen, hogy Amerika és Kína még úgy is egyszerre támogatja az új kapacitásokat és élénkíti a a keresletet, hogy a problémában kevésbé érintett, mint Európa. Azzal viszont, hogy az Európai Unió kereskedelmi konfliktusba sodródik Kínával és más nagy régióknál erősebb klímavédelmi terheket ró saját iparára, tartósan a holtponton tartja a gazdaságát.
