Idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljon a minimálbér összegéről.
A nagy sietség oka, hogy a munkaadóknak és a szakszervezeteknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről.
Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy- vagy többéves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült.
Noha a tárgyalások a kezdeti szakaszukban járnak, amelyeket még számtalan körülmény befolyásolhat, hiszen csak szeptemberben lesznek ismertek a jövő évi makroszámok, de az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VKF ülését követően a Világgazdaságnak elmondta, a nemzetgazdasági minisztérium képviselője bemutatott egy vitaanyagot, amelyben a szaktárca három év alatt vezetné ki a szakmunkás-minimálbért, ezt azonban elmondása szerint nem támogatja Mészáros Melinda, a Liga vezetője és ő maga sem. Azt rögtön hozzátette, hogy ez nem oldalálláspont és testületi jóváhagyás sincs mögötte, de szerinte az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha egy lépcsőben, már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne.
Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, aminek nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne.
Ugyanakkor a javaslattal az a probléma, hogy a többség, mintegy 750 ezer fő rosszul járna, hiszen ha az ő esetükben nem történne emelés, akkor reálértéken veszítenének. Ezt a Munkástanácsok vezetője úgy védené ki, hogy a munkáltatóknak lehetőségük lenne felfelé vagy lefelé is eltérni kollektív szerződések keretében, ami a mainál egy sokkal rugalmasabb rendszert vetítene előre.
Ehhez persze a munkaadóknak is lesz egy-két szavuk, akik, úgy tűnik, hogy megtartanák a garantált bérminimumot. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy olyan hungarikumról van szó, amelyet hiba lenne kivezetni. Jelenleg tehát nagyobb realitása inkább annak van, hogy fokozatosan vezetik ki a 2007 óta érvényen lévő szakmunkás-minimálbért egy, a mostaninál lassabb bérfejlesztési tempó mellett. Idén ugyanis a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
