Hazánk hamarosan a világ második legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója lesz

Szijjártó Péter: A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipari átállás a növekedés három fő pillére.

Illusztráció Fotó: AFP

Aláhúzta, hogy a karbonsemleges áramtermelési projektek közül a nukleáris beruházások esetén a legerősebb a multiplikátor hatás a gazdaságra nézve.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen tudatta, hogy 

Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.

Arról is beszámolt, hogy hazánk egyedülálló helyzetben van, miután egyike ma a világ azon három országának, ahol mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, s rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés.

Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon

– fogalmazott. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig igen jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a jelenleg zajló beruházások lezárultával a második helyre fog előlépni.

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk” – összegzett.

A miniszter kijelentette, hogy a földgáz- és kőolajellátás nem politikai, hanem fizikai kérdés, mert ehhez csővezetékekre van szükség, az infrastruktúra nagyban meghatározza, hogy kivel lehet együttműködni, honnan lehet vásárolni. Elmondta, hogy a magyar kormány a kőolajellátás terén is érdekelt lenne a diverzifikációban, de ehhez alternatív szállítási útvonalak is kellenek, márpedig a horvát vezetéknek elég korlátozott a kapacitása.

Felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia korábban az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy bővítsék a horvátországi infrastruktúra kapacitását, ebből nem lett semmi, azonban a tranzitdíjat Zágráb az ötszörösére emelte.

Érintette a földgázbeszerzéseket is, és rámutatott, hogy Magyarország az első nem szomszédos ország, amely földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is. A szavai szerint ugyanakkor itt is korlátozott mennyiségekről van szó, ugyanis a délkelet-európai infrastruktúra kapacitása közel sem elégséges, és az Európai Bizottság a térségbeli államok kérése ellenére sem kíván részt venni anyagilag ennek a fejlesztésében.