A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszú távú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Transzatlanti Energia- és Klímaügyi Együttműködési Partnerség (P-TECC) rendezvényén leszögezte, hogy Magyarország vállalta a karbonsemlegesség elérését 2050-re, illetve azt is, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi.
Hangsúlyozta, hogy hazánknak nincsenek jelentős kőolaj- vagy földgázmezői, sem tengerpartja, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így mindössze
két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia.
Előbbivel kapcsolatban sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben, azonban azt üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti.
Kifejtette, hogy a magyar áramtermelés mintegy ötven százalékát adja jelenleg a paksi nukleáris erőmű, a tervezett bővítéssel pedig a kétezer megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni. Ezáltal az imént említett részarány hetven százalékra emelkedik, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente. Ekképpen pedig
a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik.
Arra is kitért, hogy a beruházás háromezer munkahelyet hoz létre közvetlenül és 11 ezret közvetetten. Az építkezés és a működtetés pedig a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar bruttó hazai terméket (GDP).