Javult a lakosság gazdasági közérzete szeptemberben

A vállalatok gazdasági várakozásai azonban némileg romlottak az ősz első hónapjában.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél volt egyedül gazdasági közérzetcsökkenés – a konjunktúraindex ugyanis itt 3,7 indexponttal mérséklődött. 

Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre +2,2, +3,4, +2,8 indexponttal). 

Így a –12,5 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a középiskolai végzettségűek –15,9, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek –18,4, majd a szakiskolában vagy szakmunkásban érettségizettek –20,6 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.

A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke nőtt, míg három alindex értéke csökkent. A termelési környezet alindex szeptemberben –10,9-ről –10,6 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –5,6-ről –7,5-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –24,6-ről –25,2-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,3-ről –31,2-re csökkent.

A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 szeptemberében a cégek jövőbeni exportját érintően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Várhatóan hogyan alakul az Ön vállalatának exportja a következő egy évben?” szeptemberben a vállalatok vezetői összességében növekvő mértékű exportról számoltak be. Az augusztusi megkérdezést követően szeptemberben is a vállalatok 85,1 százaléka nem exportál, és várhatóan a következő egy évben sem exportál majd. Az exportáló vállalatok körében egy elmozdulás figyelhető meg az export volumenét illetően a nagyobb mérték irányába. Míg augusztusban egy százalék jelzett a jövőben jelentősen csökkenő exportot, addig szeptemberben ez az arány 0,1 százalék. Kismértékben csökkenő exportot prognosztizál a megkérdezett vállalatok egy százaléka (–0,4 százalékpont), változatlan exportot becsül a megkérdezettek nyolc százaléka (+0,2 százalékpont). Kismértékben erősödő exportot 3,9 százalékuk (+0,3 százalékpont), míg jelentősen növekvőt 1,3 százalék (+0,8 százalékpont) feltételez.

Nehezebb a fejlesztésekhez kellő források előteremtése

A vállalatok számára a fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének nehézségeit illetően alakult ki szeptemberben a felmérés szerint a legnagyobb negatív irányú elmozdulás. Kevesebben mondták ugyanis, hogy egyáltalán nem jelent nehézséget (a megkérdezettek 16,9 százaléka, –6,0 százalékpont), az inkább nem jelent nehézséget kategóriát pedig 26,6 százalékuk (+2,2 százalékpont) választotta. A vállalatok 51,4 százalékának nehézséget jelentett (29,8 százaléknak inkább nehézséget jelentett, míg 21,6 százaléknak pedig teljes mértékben nehézséget jelent) a fejlesztésekhez szükséges források előteremetése. Ez az arány magasabb az előző hónapban mértnél (49 százalék).

A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a mezőgazdaságban 2,3 indexponttal –12,4 indexpontra, a kereskedelemben pedig 1,6 indexponttal –16,2 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig az iparban 0,3 indexpontos, a szolgáltatásoknál 0,4 indexpontos, az építőiparban pedig 7,4 pontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait szeptemberben. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–12,4), míg a leggyengébbet a építőiparban (–19).