Az infláció júliusi megugrása kivétel, hiszen a fogyasztói árak növekedési üteme visszatért a korábbi hónapok alacsonyabb pályájára – értékelte az augusztusi inflációs adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője – írta a Világgazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a júliusi 4,1 százalék után 3,4 százalékra csökkent a fogyasztóiár-emelkedések üteme a nyár utolsó hónapjában. Ilyen alacsony az éves bázisú áremelkedések üteme utoljára még 2021 februárjában volt.
Az elemző szerint a fogyasztóiár-emelkedés ütemének mérséklődése három fontos komponensre vezethető vissza: az élelmiszerek esetében a júliusi megugrást követően augusztusban nem folytatódott az áremelés.
Emellett érdemi árcsökkenés volt megfigyelhető az üzemanyagok esetében. Némi meglepetésre tovább csökkent a háztartási energia ára is. Az elemző meglepő módon az inflációs képet javító tételek közé sorolta a szolgáltatásokat is, itt havi alapon csupán 0,4 százalékos volt a drágulás. Arra is rámutatott, hogy az éves bázison számított 3,4 százalékos infláció közel háromnegyedét viszont a szolgáltatószektor adja.
Az infláció alacsony szinten való stabilizálódása segíti egyrészről az óvatossági motívum további oldódását, másrészről pedig a várhatóan továbbra is dinamikus béremelkedéssel együtt érdemi reálbér-növekedést indukál – vélekedett Molnár Dániel.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza megjegyezte: a háztartások jövedelmi helyzetének további javítása támogathatja a növekedést.
Virovácz Péter annyiban árnyalta a képet, hogy az alacsony infláció leginkább a gyenge belső keresletre vezethető vissza, a mai adat után pedig jelentős irányú revízió készül a részükről. Az elemző szerint a jövő évre sokasodnak az inflációs kockázatok a várhatóan beinduló fogyasztás és a dinamikus bérnövekedés (főleg a jelentős minimálbér-emelés) nyomán, továbbá a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is ebbe az irányba hatnak.
Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos áremelkedési rátával számolnak. A 3,4 százalékos augusztusi infláció mindenképpen kedvező hír, hiszen arról árulkodik, hogy nincs nagyobb árnyomás a gazdaságban – így kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint az év eleji béremelések most már biztosan beépültek az árakba, így annak további árfelhajtó ereje nem kellene hogy legyen.
Ám szerinte az is látható, hogy a szolgáltatások iránti kereslet erős – a második negyedévben a fogyasztás bővülése meghaladta a kiskereskedelmi forgalom növekedését –, ez pedig a szolgáltatások átárazását hozhatja majd.
Az augusztusi adat fontos a szeptemberi kamatdöntés szempontjából, ugyanis egyértelműen támogatja a kamatcsökkentést, és így gyengíti a forintot – vélekedett Regős Gábor. Szerinte a gyenge árfolyam és a gyenge költségvetési adat gátat jelenthet a kamatcsökkentés szempontjából.
A következő hetek árfolyammozgásait a nagy jegybankok döntései, illetve a költségvetés irányából érkező hírek határozzák meg. Ettől függ, hogy a jegybank tud-e kamatot csökkenteni anélkül, hogy ezzel a forint jelentős gyengülését kockáztatná – hangsúlyozta az elemző.
A friss adat megjelenését követően meglepetést jelentene, ha szeptemberben nem csökkentené tovább az alapkamatot az MNB – vélekedett Balog-Béki Márta. Az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője úgy látja, hogy a fejlett piacok jegybankjainak a kamatpolitikája alapján is van még tér a további csökkentésre idén.
Ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt napokban látott gyengülése, amivel kikerült az augusztus eleje óta jellemző, 392–396 forint közötti sávból az euró árfolyama. Ez egyelőre a tőkepiaci elemző szerint nem veszélyezteti az idei évre prognosztizálható, további kamatcsökkentéseket, mivel szerinte az árfolyam 390–395 között nem tekinthető még túlzottan alulértékeltnek.
Az elemző azt jósolja, hogy az év végére az alapkamat 6,25 százalékig csökkenhet, majd a háromszázalékos jegybanki inflációs cél elérése stabilan csak 2025-ben következik be.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Laczkó Izabella)
