Ezek a prioritások a következők:
- az európai védelempolitika,
- az unió bővítésének kérdése,
- az illegális migráció megfékezése megfelelő határvédelemmel,
- a súlyos demográfiai problémák megoldása,
- a belső területi egyenlőtlenségek felszámolása,
- valamint az agrárágazat védelme és egy megfelelő stratégia kidolgozása.
A tárcavezető közlése szerint a tanácskozáson az első téma a zöld átmenet volt, a zéró karbonkibocsátás elérése 2050-ig. Ehhez becslések szerint a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest meg kell duplázni a ráfordításokat. A források bővítésének egyik kézenfekvő eszköze a lakosság készpénzben vagy folyószámlákon tartott megtakarításainak becsatornázása.
A miniszter kiemelte: Magyarországnak kifejezetten pozitívak a tapasztalatai abban, hogy a lakosságot hogyan lehet bevonni az adósságkezelésbe. A magyar családok részvétele az adósságfinanszírozásban a 2010-es kormányváltáskor csupán három százalékon állt, ma pedig már 21 százaléknál tart, ami Európában jelenleg a legmagasabb arány. Ezzel együtt a külföldi hitelezők 65 százalékos arányát is negyven százalék alá csökkentették az adósságfinanszírozásban.
További feladatként szóba került a klímapolitikai intézkedések áttekinthetőbbé tétele, valamint az európai energiapiac egységesítése – tette hozzá.
A második témakör Európa elöregedésének megállítása, mivel az a versenyképesség és a pénzügyi stabilitás számára egyaránt kihívást jelent. Ez a probléma kivétel nélkül minden uniós tagországot érint.
Az elöregedés folyamata kedvezőtlenül hat a termelékenységre, így az egyre nagyobb volument képviselő nyugdíjak kifizetésére is. Veszélyezteti az adósság finanszírozhatóságát és felborítja a munkaerőpiacot
– fejtette ki a miniszter, aki a probléma kezelésére példaként a magyar családpolitikai rendszert említette. Mint mondta, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint Magyarország a termékenységi ráta tekintetében már a 6. az EU-ban, miközben 15 éve még az utolsó, 27. helyen állt.
A tárcavezető közölte: a harmadik téma az alacsonyabb jövedelmű országok támogatása az adósságkezelésben. Ez a célkitűzés teljes összhangban áll azzal a magyar állásponttal, hogy nem a bajt kell Európába hozni a migráció támogatásával, hanem a megoldást kell oda vinni, ahol a baj keletkezett. Ugyanis itt elsődlegesen olyan elmaradottabb térségek országairól, például afrikai országokról van szó, amelyek jelenleg az Európába irányuló migrációban küldő országként szerepelnek. Magyarország következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges migráció növeli a problémákat. A magyar álláspont szerint a romló népesedési folyamatok okozta gazdasági kihívásokat viszont nem migrációval, hanem családpolitikával kell orvosolni. A budapesti találkozó közelebb vitt a felvetett problémák megoldásához uniós szinten – összegezte a tárcavezető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!