– A minimálbérre vonatkozó kormányzati célok eléréséhez a következő három év átlagában 12 százalékos minimálbér-emelésre van szükség, ehhez pedig gazdasági növekedés is kell – mondta el a bértárgyalások jelenlegi állásáról a munkaadói és munkavállalói oldal egy-egy képviselője csütörtökön az MTI-nek.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára emlékeztetett: a kormány következő három évre vonatkozó tervei között az ezereurós minimálbér mellett szerepel az is, hogy 2027. január elsejére a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát.
– Ennek megvalósításához számtanilag három éven keresztül átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelés szükséges – mutatott rá.
Hozzátette, hogy az ilyen mértékű béremelésnek a gazdasági növekedés beindulása az alapja. – Ha ugyanis nagyobb költséget kényszerítenek a vállalkozásokra, mint amit ki tudnak termelni, akkor előbb-utóbb az érintett cégek ellehetetlenülnek – jelezte. Ennek elkerülésére szolgál a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) minden tagja által fontosnak tartott hároméves bérmegállapodás, amely tartalmazza majd, hogy a felek milyen feltételek mellett mit várhatnak el egymástól.
Perlusz László kiemelte, hogy a „túlnyomásos” gazdaságpolitikát, amelyben a bérek jobban nőnek, mint a termelékenység, állami segítség nélkül nem lehet hosszú évekig fenntartani.
Úgy vélte, a mostani helyzetben – a 2023-as recesszió és a 2024-ben várható lassú, 1-1,15 százalékos gazdasági növekedést követően – a bérfelzárkóztatást támogatni kell, részben a munkaadók számára biztosított adó- és járulékcsökkentéssel, részben pedig a vállalkozások modernizációját, hatékonyabb működését segítő gazdaságfejlesztési programokkal.
Utóbbi kapcsán a VOSZ főtitkára méltatta az új gazdaságpolitikai akciótervet és az abban szereplő, a potenciállal rendelkező kkv-k gazdálkodását segítő Demján Sándor-programot.
A VOSZ főtitkára emlékeztetett a korábbi hatéves bérmegállapodásra, amely szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentést is tartalmazott, ennek ellenére a megemelkedett béreknek köszönhetően szja- és áfaoldalon több bevétel érkezett a központi költségvetésbe, mint amennyit a szocho oldalán engedtek. Ezért Perlusz László bizakodó, és úgy látja, mindig lehet egy olyan modellt létrehozni, amelyben mind a munkaadók, mind a munkavállalók, mind az állam jól jár.
Tájékoztatása szerint a VKF november 11-én ülésezik újra, amikor várhatóan a felek már ismertetik a jövő évre vonatkozó béremelési javaslataikat.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szintén jelezte: ahhoz, hogy 2027. január elsejére a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, a következő három év átlagában, éves szinten 12 százalékos béremelés szükséges. Ennek – akárcsak az ezereurós minimálbérnek és az egymillió forintos bruttó átlagkeresetnek – a megvalósításához is szükség van a kormány által felvázolt gazdasági növekedési várakozások teljesülésére, amelynek része, hogy 2025-ben a magyar gazdaság 2025-ben három–hat százalékos növekedést érjen el.
