Bekövetkeztek a 2024-es költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – írta a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről hozott határozatában a Költségvetési Tanács (KT). A jövő évi büdzséjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter hétfő délelőtt nyújtja be ünnepélyes keretek között Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének – írja a Világgazdaság.
A KT a véleményében úgy fogalmaz, hogy a törvénytervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor kötelességüknek érzik, hogy felhívják a figyelmet több, a költségvetés tervezett céljainak elérését érintő kockázatra, mint az orosz–ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók hatásai, az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódása és a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye is.
A költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re a nemzetközi előrejelzések, valamint a KT részére elemzést készítő hazai intézmények 2,5–3,8 százalékos előrejelzési sávjának felső részén elhelyezkedő, 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Ehhez a prognózis szerint a háztartások fogyasztásának bővülése és a bruttó állóeszköz-felhalmozás – vagyis az új hozzáadott érték nem elfogyasztott, hanem befektetett hányada – újbóli emelkedése egyaránt hozzájárul. A tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt a már említett kockázatok övezik.
A fogyasztás élénkülését stabil foglalkoztatás és az erőteljes reálbér-növekedés támogatja, ugyanakkor a lakosság továbbra is óvatos, amit a megemelkedett megtakarítási ráta is jelez. Jövőre enyhén, 0,1 százalékkal tovább nőhet a foglalkoztatottak száma, amit a versenyszféra táplál. Az előrejelzés szerint a feszes munkaerőpiacon fennmarad az évek óta magasan alakuló bérdinamika. Ezek alapján 8,7 százalékkal emelkedhet a bruttó átlagkereset, ami 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedéssel párosul 2025-ben, és 3,2 százalékos lesz az infláció.
A vásárolt fogyasztás folyó áron számolt értéke 7,8 százalékkal nő, így a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.
A KT továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP három százaléka alá csökkenjen. Ezzel szemben a költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát 2025-ben a GDP 3,7 százalékában határozza meg. A hazai jogszabályok átmenetileg megengedték a három százalék feletti hiány fenntartását, de az erre vonatkozó felfüggesztés véget ért, így a jelenlegi szabályrendszer jövőre háromszázalékos hiánykritériumot ír elő. A kormány azonban e szabály módosítását kezdeményezi, így azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépését megelőzően elfogadja.
Reálisnak tartja a KT az államadósság-mutató tervezett csökkenését, amely a tervezett alapján a költségvetési törvényjavaslat szerint az idei év végére várható 73,2 százalékról 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődik.
A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 2025-re 39042,9 milliárd forint, amely az ideinél 802,5 milliárd forinttal több, míg a 2024-re várható teljesítésnél 2,7 százalékkal (összegében 1021,8 milliárd forinttal) nagyobb. Az általános forgalmi adó előirányzata a tervezet szerint 8277,2 milliárd forint, ez pedig 8,1 százalékkal (617,4 milliárd forinttal) haladja meg az idei várhatót. Ennek teljesülését támogatja a keresetek további 8,7 százalékos növekedése és a háztartások 3,9 százalékos fogyasztásbővülése. A tervezet alapján 2025-ben is folytatódik a családok támogatása. A Rezsivédelmi Alap megszűnik 2025-től, így a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül és a 2024. évi 917 milliárd forintos előirányzat után 880 milliárd forint a tervezett kiadás.
