Éves összevetésben a lakáshitelezés volumene két és félszeresére emelkedett, az új szerződések esetében mind az új ügyfelek száma, mind az átlagos hitelösszeg emelkedett. A csok plusz hitelek a kockázati mutatók alapján nem hordoznak stabilitási kockázatot az MNB szerint.
A javuló makrogazdasági fundamentumok, az átalakított családtámogatások és a csökkenő hosszú hozamok miatt a háztartási hitelállomány kilenc százalékkal bővülhet idén.
A lakáshitelezés markánsan élénkült a fél év során, ami a lakáspiaci aktivitásra is hatást gyakorolt: az adásvételek száma harmadával emelkedett éves összevetésben, és ezen belül érdemben nőtt a hitel segítségével lakást vásárlók aránya is.
Rámutatott: az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, valamint a lakossági állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős források áramolhatnak a lakáspiacra 2025 folyamán, tovább élénkítve a keresletet. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók lakáscélokra, ez mintegy 300 milliárd forintot jelenthet jövőre. A lakossági állampapír-megtakarításokból mintegy háromezermilliárd forint várható. A becslések szerint az összegek nagyjából 20 százalékát használhatja a lakosság nagyobb beruházásra – fejtette ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!