Az elmúlt napokban az áram ára már 26-szor haladta meg a szomszédos Finnországét a Baltikumban az Oilcapital szerint. Szerdán, február 26-án a tőzsdei ár átlagosan napi 13,1 cent volt kilowattóránként (kWh), 4,5 százalékkal magasabb a hétfőinél – írja az ERR észt tévécsatorna.
Február 8-ig a BRELL segített fenntartani az 50 Hz-es egységes áramfrekvenciát Fehéroroszországban, Oroszországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában, energiarendszereik működésének szinkronizálásával. A BRELL-ről való leválás előkészítéseként Észtország már korábban megkezdte saját energiarendszerének szinkronizálását Finnországgal (EstLink 1 és EstLink 2), Litvánia pedig Svédországgal (NordBalt) és Lengyelországgal (LitPol Link). Február 9-én a balti országok szinkronizálták energiarendszereiket Európával.
A vártnál jóval nagyobb árat fizetnek a Baltikum országai az energiafüggetlenségért
„A zsarolásnak vége” – mondta akkor az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. Ennek az energiafüggetlenségnek azonban ára volt, bár várható volt, hogy az árak európai szintre emelkednek, de nem ilyen hirtelen. Máris nehézségekkel küzd a balti országok ipara: az észtországi cellulózgyárat már leállították, és egyelőre nem tudni, mikor kezdheti újra a munkát. Az ipar szereplői mellett a lakossági fogyasztók is hamarosan megemelkedett áramszámlákkal fognak szembesülni – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A baltikumi áram hirtelen drágulása azért is meglepő, mert bár a régió jelentős importra szorul, összességében nincs szó nagy mennyiségről. A három ország már 2022-ben is importált villamos energiát Finnországból, Svédországból és Dániából, Svédországtól pedig közvetlenül a váltás előtti időszakban is vásároltak. A három ország 2023-as együttes villamosenergia-felhasználása 26,7 terawattóra volt, ami a magyarországinak alig több mint 60 százaléka, Ukrajna háború előtti áramigényének pedig a negyede. Vagyis a Baltikum importigényének kielégítése nem érdemi tétel.
Mi lesz a rezsivel?
Nem tudni, mikor nyugszik meg a balti árampiac, és azt sem, hogy mindez hogyan érinti a három ország lakosságának számláit. Főleg, hogy már januárban is sokkal többet fizettek a magyarországiaknál. A finnországi VaasaETT adatai szerint míg a bruttó budapesti lakossági végfelhasználó áramár 9,07 eurócent volt kilowattóránként, a balti fővárosok lakosai ennek a három és félszeresét fizették:
- a vilniusiak (Litvánia) 25,46 eurócentet,
- a rigaiak (Lettország) 23,79 eurócentet,
- a tallinniak (Észtország) 25,14 eurócentet.
Mellesleg a helsinki ár a felsoroltaknál alacsonyabb volt, csak 17,77 eurócent. Még nagyobb, közel négyszeres volt a különbség a gáztarifák terén. A budapesti 2,49 eurócenttel
- Vilniusban 8,61,
- Rigában 8,33
- és Tallinnban 8,89
eurócent állt szemben. Ráadásul a három balti ország adata még növekedést is takar. A vilniusi lakossági tarifa januárban 16, a rigai 6, a tallinni 5 százalékkal nőtt a gáz drágulása miatt. A rigai drágulásba az energiaadó növekedése is belejátszott.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
