Az ok, amiért nem nőtt érdemben az eladó ingatlanok kínálata, kézenfekvő, a kereslet felszívja azt – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az év eleji trend kapcsán, amikor is jelentős kínálatbővülést vártak a piaci szereplők.
Összevetésül elmondta, amíg 2024 januárjában 147 ezer eladó ingatlan szerepelt az Ingatlan.com kínálatában, most 127 ezer – a portál az elérhető hirdetések száma, változatossága miatt tekinthető indikátornak. Januárban egyébként 33 ezerrel többet töltöttek fel, mint az előző év azonos időszakában, és a most tapasztaltakhoz hozzájön az is, hogy a növekvő kereslet és a csökkenő kínálat erősíti a pániküzemmódot. Így fordulhat elő, hogy látszólag kevesebb a jó minőségű ingatlan – magyarázta.
Az albérletpiacon ugyanakkor ellentétes hatások figyelhetők meg – mutatott rá a szakértő. Ott ugyanis a kínálat is növekszik – most 14 és 15 ezer között van a kiadó lakások száma. Ez messze elmarad ugyan a pandémia alatti, 2021 eleji huszonegyezer feletti bőséges kínálattól, ám két-hároméves csúcsot jelent, hiszen jóval több mint a 11 és 12 ezer közötti kínálat, amikor albérletből volt kevesebb a piacon. Ez arra is utal, hogy vannak még megfizethetőségi kihívások – fogalmazott a szakértő.
Az eladó ingatlanok iránti fokozott keresletről elmondta: amíg 2023-ban budapesti viszonylatban az érdeklődők háromnegyede 75 millió forint alatti ingatlant keresett, addig 2024-ben majdnem nyolcvanmillió forint volt ez a sáv, idén, év elején pedig 83,9 millió, azaz a kereslet is fizetőképesebb.
A keresletnövekedés ugyanakkor nem egyenletes, ahogyan a drágulás üteme sem. A lokáció számít leginkább, az abszolút nyertes Budapest belvárosa, de nem a legdrágább ötödik kerület, hanem a VI–VII–VIII–IX. kerületek. Itt 36 százalékkal több az érdeklődő az egy évvel ezelőttihez képest. A VI. kerület pedig csak jövő évtől tiltja a rövid távú lakáskiadást, itt az amúgy is magasnak mondható érdeklődés pár százalékot nőtt az előző év azonos időszakához képest, ám az árak itt jobban nőttek, mint a kereslet.
Ezzel együtt a külső kerületek is felkapottabbak lettek, a X., a XIX., valamint a két legolcsóbbnak számító, a XX. és a XXIII. kerület is. Ezekben a városrészekben csaknem negyedével nőtt az érdeklődés, a főváros egészében pedig átlagosan hat-hét százalékkal.
A megyeszékhelyeket is érdemes megvizsgálni ebből a szempontból: Debrecen lényegében változatlan érdeklődés mellett drágult jelentősen, az árszintje egyébként már egy ideje megelőzi a legolcsóbb budapesti kerületeket. Szeged iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés, itt is számottevő drágulás mérhető, de nem akkora, mint a hajdúsági vármegyeszékhelyen.
A legfontosabbnak tekinthető üzenet, hogy nem egyenletes sem a keresletnövekedés, sem pedig a drágulás. Utóbbit tekintve ráadásul nem is Budapest jár az élen, hanem az Észak-Alföld. Ez az országrész összességében 13 százalékkal drágult, Debrecen is ide tartozik. A főváros 12 százalékkal kerül többe egy évvel ezelőtthöz képest, az agglomeráció javarészét képező Pest vármegye pedig csupán öt-hat százalékkal. Balogh László hozzátette, a tendencia alapján ez nem marad így, hiszen ha a főváros (illetve ezzel együtt leginkább a vármegyeszékhelyek, nagyvárosok) jelentősen drágulnak, az élénk ingatlanpiacon megindul a kiköltözési hullám, ismét csökkenésnek indulhat Budapest lakossága, és az agglomerációban is növekszik a kereslet, hiszen egyre többen lesznek, akik a fővárost nem tudják megfizetni. A kiköltözési trend pedig a nagyvárosainkra is igaz.
