Ezzel együtt a külső kerületek is felkapottabbak lettek, a X., a XIX., valamint a két legolcsóbbnak számító, a XX. és a XXIII. kerület is. Ezekben a városrészekben csaknem negyedével nőtt az érdeklődés, a főváros egészében pedig átlagosan hat-hét százalékkal.
A megyeszékhelyeket is érdemes megvizsgálni ebből a szempontból: Debrecen lényegében változatlan érdeklődés mellett drágult jelentősen, az árszintje egyébként már egy ideje megelőzi a legolcsóbb budapesti kerületeket. Szeged iránt is jelentősnek mondható az érdeklődés, itt is számottevő drágulás mérhető, de nem akkora, mint a hajdúsági vármegyeszékhelyen.
A legfontosabbnak tekinthető üzenet, hogy nem egyenletes sem a keresletnövekedés, sem pedig a drágulás. Utóbbit tekintve ráadásul nem is Budapest jár az élen, hanem az Észak-Alföld. Ez az országrész összességében 13 százalékkal drágult, Debrecen is ide tartozik. A főváros 12 százalékkal kerül többe egy évvel ezelőtthöz képest, az agglomeráció javarészét képező Pest vármegye pedig csupán öt-hat százalékkal. Balogh László hozzátette, a tendencia alapján ez nem marad így, hiszen ha a főváros (illetve ezzel együtt leginkább a vármegyeszékhelyek, nagyvárosok) jelentősen drágulnak, az élénk ingatlanpiacon megindul a kiköltözési hullám, ismét csökkenésnek indulhat Budapest lakossága, és az agglomerációban is növekszik a kereslet, hiszen egyre többen lesznek, akik a fővárost nem tudják megfizetni. A kiköltözési trend pedig a nagyvárosainkra is igaz.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!