Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, február folyamán 2,6 millió ember kap dupla összegű nyugdíjat. Most videós összeállításunkban országszerte arról kérdeztük az érintetteket, mire költik a plusz pénzt.
A válaszadók közül többen is azt mondták, hogy tűzifa vásárlására fordítják az összeget, sokan a családtagjaikat, gyermekeiket, unokáikat lepik meg, de olyan nyilatkozó is akadt, aki kirándulást tervez belőle, egy másik megszólaló pedig legalább a pénz egy részét félreteszi az esetleges váratlan kiadásokra gondolva.
Ebben az évben tavalyihoz hasonlóan történik a 13. havi nyugdíj folyósítása, a kifizetéssel kapcsolatos pontosítás miatt némi változás történt a jogosultak körét illetően: korábban ugyanis az tarthatott igényt az adott évben a 13. havi nyugdíjra, aki az előző esztendő legalább egy napján már és az adott év januárjában még nyugdíjas volt.
Idén februártól viszont az jogosult a juttatásra, aki tavaly legalább egy napja, vagyis legalább 2024. december 31-én már nyugdíjas volt és 2025 februárjában is az lesz.
Tehát aki a fenti kritériumoknak megfelel, nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosult, az legkésőbb február végéig kéthavi illetményt vehet majd kézhez.
Brüsszel elvenné, a magyarok többsége támogatja a 13. havi nyugdíjat
A Nézőpont Intézet néhány napja megjelent közvélemény-kutatása alapján az emberek szerint az Európai Unióból érkező javaslatokkal szemben is meg kell tartani a 13. havi nyugdíjat. Minden vizsgált társadalmi csoportban elsöprő a nyugdíjasok plusz egy havi juttatásának támogatása hazánkban.
Több, külföldről érkező támadás is érte a 13. havi nyugdíjat, miután Orbán Viktor negyedik kormánya 2021-ben visszaállította a Gyurcsány–Bajnai-kabinetek által elvett járandóságot.
Az Európai Bizottság már a következő évben bírálta a magyar nyugdíjasok juttatását, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig ennek korlátozására tett javaslatot.
A Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogy milyen a társadalmi támogatása ezen nemzetközi elképzeléseknek Magyarországon.
