– Amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével és az EU élelmezésbiztonságával játszik – mondta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az Agrokult.hu portálon csütörtökön megjelent interjújában. A NAK elnöke hangsúlyozta: Ukrajna esetleges uniós csatlakozása az agrárium és az élelmiszeripar szempontjából határozottan nagy veszélyeket hordoz magában.
– Hatalmas mértékű kockázata van Ukrajna csatlakozásának mind az agrárpiacokra, mind az élelmiszerbiztonságra, mind a termelők, élelmiszer-előállítók megélhetésére – fogalmazott.
– Nagyon nagy valószínűséggel az egész uniós agrár-élelmiszer ágazatot tönkretenné a csatlakozás. Mind a magyar, mind a többi uniós ország agráriumában jelentős visszaeséseket, ugyanakkor a fogyasztók számára komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokat is hordozna az esetleges csatlakozás – fejtette ki Papp Zsolt György.
A NAK elnöke az MTI szerint ismertette:
- Ukrajna a világ egyik vezető agrárexportőre, több mint negyvenmillió hektárnyi termőfölddel. Példaként említette, hogy ez a magyarországi termőterület nyolcszorosa, illetve az EU teljes termőföld-területének is több mint negyede.
- Mintegy négyszázmillió ember élelmezéséhez elegendő mezőgazdasági kibocsátással bír Ukrajna, és az ország az egész világ teljes búzatermelésének nagyjából tíz százalékát adja. Kukoricából csaknem harmincmillió tonna termett tavaly Ukrajnában, ami a magyarországi termés hatszorosa.
- Az ukrán élelmiszerexportnak több mint a fele Európába irányul; míg korábban az EU-ba évente kilencvenezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából, a háború kitörését követően ez meghaladta a 280 ezer tonnát is.
Papp Zsolt György szerint kérdés, hogy a brüsszeli döntéshozók miért erőltetik a gyorsított csatlakozást. Ezt a kérdést számos más ország agrár-érdekképviseleteivel együtt sokszor felteszik nekik.
A NAK elnöke elgondolkodtatónak nevezte, hogy amíg Brüsszelben az ukrán agrárium, gazdálkodók megsegítéséről beszélnek, addig Ukrajnában főképp nyugati tulajdonú, külföldi bejegyzésű mamutcégek töltenek be vezető szerepet az agráriumban. Kihasználva azt, hogy hatalmas földterületeket lehet összevásárolni, illetve azt, hogy ott a bérek rendkívül alacsonyak. Emellett ezek a nyugati befektetők modern öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákat telepítik. Ugyanakkor a szigorú uniós termelési, fenntarthatósági előírások nem vonatkoznak az ottani termelésre, ezáltal is olcsóbban, de az uniós termelési követelményeknek nem megfelelve, azokat kikerülve lehet termelni.
Papp Zsolt György kiemelte:
több olyan növényvédő hatóanyagot használnak Ukrajnában, amit az EU rég, akár már évtizedekkel ezelőtt betiltott. Emellett a növényvédőszer-kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik. Továbbá engedélyezett a génmódosított növények termesztése is, ami például Magyarországon az alaptörvényben is tiltott.
Az európai uniós termelés igen szigorúan szabályozott az agrárium, élelmiszeripar minden szegmensében, ami a termelőkre költségeket is ró, de ezek az elvárások Ukrajnára nem vonatkoznak.
Ukrajna uniós tagállammá válásának anyagi vonzatai kapcsán a NAK elnöke kifejtette: az uniós piacot elárasztó ukrán árudömping romboló hatásával már szembesülni lehetett az elmúlt években, ez még tovább fokozódna. Az ukrán gabona magyarországi exportja a brüsszeli enyhítő szabályozás miatt a háború előtti ötmillió dollárról négyszázmillió dollárra ugrott fel 2022-ben, ami a hazai felvásárlási árak bezuhanását okozta. Ezen túl óriási mennyiség érkezett például olajos magvakból, baromfiból, tojásból és mézből is.
Ráadásul Ukrajna a jelenlegi uniós szabályozás alapján mintegy 85 milliárd eurót kapna az uniós közös agrárpolitika keretéből, a teljes uniós agrárbüdzsé negyedét. Ezt a forrást pedig a magyar és a többi európai uniós gazdától vonnák el.
