„A kormányülésen rendhagyó, de indokolt módon a banki csalással napirenden kívül foglalkoztunk” – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arról beszélt, hogy a csalások áldozatainak nagyon nehéz visszaszerezni a pénzüket. A kormány információi szerint a csalások mögött gyakran ukrán szervezett bűnözői körök állnak. A kiberbűnözés elleni fellépés kiemelt feladat lesz.
(Fotó: Balogh Zoltán/MTI Fotószerkesztőség)
Gulyás Gergely a Kormányinfón jelezte, hogy a kormány meghallgatta a nemzetbiztonsági tanácsadók véleményét, és munkacsoportot hoztak létre a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében. A kormány következő ülésén a munkacsoport által kialakított javaslatokat is meg fogja megtárgyalni
Milliárdos károkat okoz a kiberbűnözés
A Világgazdaság cikke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait idézi, amelyek szerint 2023-ban:
- több mint 18 ezer sikeres banki csalást regisztráltak,
- összesen több mint 23 milliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleknek.
2024 utolsó negyedévében:
- több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a kibercsalók,
- ebből mintegy 2,5 milliárd forint bankkártyás,
- 5,7 milliárd forint pedig elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
A jegybank adatai szerint a csalók leggyakrabban telefonon (44 százalék), SMS-ben (42 százalék) vagy e-mailben (42 százalék) keresik meg az áldozatokat. Sokan találkoznak csalókkal online piactereken, illetve hamis weboldalakon keresztül is. Bár a csalók nem válogatnak, az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik gyakran a havi nyugdíjukat vagy életük során felhalmozott megtakarításaikat veszítik el. Az áldozatok többsége szégyelli a történteket, ezért sokan nem is jelentik a csalást a banknak vagy a hatóságoknak. Az MNB becslései szerint a lakosság 60 százaléka már találkozott ilyen csalási kísérlettel, és 15 százalék ténylegesen kárt is szenvedett – ismerteti a cikk.
A jegybank által létrehozott Pénzügyi Navigátor weboldal felsorolja a főbb online csalásokat:
- Adathalászat (phishing)
- Telefonos csalások: banki vagy rendőrségi munkatársnak adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni
- Hamis, lemásolt banki weboldalak: Az áldozatok gyakran észre sem veszik, hogy nem a valódi oldalon járnak.
- Romantikus csalások: Online ismerkedési oldalakon bizalmi kapcsolatot építenek ki, majd különböző indokokkal csalnak ki pénzt.
- Technikai támogatásnak álcázott csalások: Hamis hibajelzésekkel ráveszik a felhasználókat, hogy telepítsenek szoftvert vagy osszák meg eszközeikhez a hozzáférést.
- Online piacteres csalások: Hamis hirdetésekkel, nem létező termékekkel csalnak ki pénzt.
- Hamis kuponos csalások: Népszerű márkák nevében kínálnak nagy kedvezményeket, majd adathalász linkekre irányítják az áldozatokat.
- Átutalásos csalások: Hamis számlákat vagy fizetési felszólításokat küldenek, gyakran közműszolgáltatók vagy hivatalos szervek nevében.
- Hamis befektetési ajánlatok: Magas hozamokat ígérnek rövid idő alatt, gyakran hamis weboldalakon vagy közösségimédia-hirdetéseken keresztül.
- Az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások, melyek – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek, így az ügyfelek számlájáról rendszeresen kisebb összegeket vonnak le.
- Bankkártyás visszaélések: Megszerzik a bankkártya adatokat, majd az áldozat tudta nélkül vásárolnak vagy pénzt emelnek le a számláról. A visszaélések száma és értéke folyamatosan nő.
- Közösségimédia-profilok átvétele, majd ezek felhasználása további csalásokhoz vagy adatlopáshoz.
