Az európaiak borúlátóbbak, mint az elmúlt tíz évben bármikor: A Századvég Európa-projekt-kutatása alapján 2025-ben 39 százalékkal többen gondolták, hogy rossz irányba mennek a dolgok mint, akik a jó irányt jelölték meg.
Az elmúlt évek konjunktúraérzetében tapasztalható mélyrepülés a háborúra adott hibás brüsszeli válaszok eredménye. A szankciók és Ukrajna finanszírozása jelentősen szűkítette az EU gazdasági mozgásterét. A polgárok lesújtó véleménnyel vannak a közösség versenyképességéről: a válaszadók harmada szerint Európa hanyatlik, csaknem fele szerint pedig stagnál.
A negatív percepciók elsődleges oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik megélhetési nehézségekkel küzdenek. Korábbi közleményükben rámutattak, hogy a rezsiköltségek növekedése négy év alatt több mint 65 millió főt tett energiaszegénnyé.
Egyre több a kiszolgáltatott európai polgár
A háború és az azokra adott hibás válaszok nemcsak az energiaárakat, hanem a hitelkamatokat is megemelték, ami – a változó kamatozású hitelek esetében – a háztartások törlesztőrészleteibe is begyűrűzött. A hirtelen megnövekedett adósságszolgálat az európaiak széles körét súlyos egzisztenciális kihívások elé állították: 28 százalékuknak legalább időnként nehézséget okozott a törlesztés.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy az érintettség mértékét nemcsak az adott ország anyagi lehetőségei, de a lakosság eladósodottsága és a változó hitelek aránya is markánsan befolyásolta. Ezzel magyarázható, hogy a hitelkamatok növekedése a tehetős skandináv országokban is nagyobb problémát okozott. Magyarországon azonban a lakosság adósságállománya (uniós összevetéseben) kicsi, ezen belül a változó hitelek aránya alacsony, és kormányzati eszközök is akadályozzák a túlzott eladósodást, így a probléma a legkevésbé hazánkat érinti.
A rezsidíjak és a hitel-törlesztőrészletek növekedése Európa-szerte megemelte a családok fix költségeit. Egyes társadalmi rétegekben a jövedelmek nem voltak képesek lekövetni a drágulást, ami sokakat egzisztenciális kihívások elé állított. A kutatás eredményei alapján az európaiak több mint harmada nehezen jön ki a jövedelméből és mindössze ötöde képes kényelmesen megélni.
Azáltal, hogy Magyarországon mind az energiaszegénységnek, mind a túlzott eladósodásnak kitett lakosok aránya alacsonyabb, kevesebben küzdenek általános megélhetési nehézségekkel is, mint máshol. Az érintettek 24 százalékos aránya a legalacsonyabb az EU-ban.
Az európai életszínvonal romlásával – a szegénység növekedése mellett – a családok egyre szélesebb köre veszíti el ellenálló képességét. Ahogyan a jövedelmek korlátozottan képesek követni a megélhetési költségek emelkedését, a háztartások egy része kénytelenné válik felélni tartalékait. Az eredmények alapján az uniós lakosság kevesebb, mint fele (44 százaléka) lenne képes fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. Magyarországon ez az arány – Luxemburg (69 százalék), Hollandia (58 százalék) és Ausztria (55 százalék) után – a negyedik legmagasabb: 54 százalék.
Minden olyan lépés, ami további költségeket ró az EU-ra, súlyos veszélyt jelent az európai társadalomra. A Századvég korábbi elemzése alapján Brüsszel fő törekvései – Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, az ország felfegyverzése, teljes orosz energiaembargó – olyan mértékű többletterhet jelentenének, amelyek az uniós lakosság további széles rétegeit szegénységbe taszítanák.
