Magyarországon a saját életükkel elégedettek aránya (40 százalék) a nemzetközi átlag (33 százalék) felett alakult, ami kétszázalékos emelkedés a korábbi, 2023-as adathoz képest. Ugyanakkor e szám elmarad az európai átlagtól (47 százalék). Ezzel együtt több mutató tekintetében az európai átlagnál kedvezőbb értékek voltak tapasztalhatóak, így stressz esetében az európai lakosságnál (38 százalék) mért arányoknál kevesebben voltak feszültek Magyarországon (35 százalék). Az európai lakosság 60 százalékánál kedvezőbb volt a magyar érték – derül ki a Gallup globális kutatásának eredményeiből, amelyet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzett.

Fotó: Magyar Nemzet
Az adatok értelmezésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy a világ különböző régióiban eltérően értelmezik a jólétet és az élettel való elégedettséget. Nemzetközi kutatások hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi jólét számokban kimutatható mértékétől függ a társadalom tagjainak elégedettsége és jólétének érzete. Ez nem azt jelenti, hogy a pénzügyi stabilitás és biztonság ne lenne kiemelten fontos, azonban az érzeteket csupán részlegesen befolyásolja. Sokkal inkább a kulturális sajátosságokból fakad, hogy mi biztosítja az egyén és a közösség elégedettségét és a jólét megélését.
Ezen felül a keleti és a nyugati kultúra is máshogyan viszonyul ugyanehhez.
Többévnyi folyamatos javulás után az utóbbi két évben 35-ről 33 százalékra esett vissza globálisan a munkavállalók saját életükkel való elégedettsége – írta az elemzés. A felmérés indoka, hogy a kutatás készítője fontosnak tartja, hogy a munkavállalók esetében ne csupán a munkahelyi légkört értékeljék. Ennek oka, hogy az általánosságban vett életminőség és a munkahelyi hangulat kölcsönösen befolyásolja a munkavállalók lelkiállapotát és teljesítményét.
Azokban a régiókban, ahol a dolgozók általánosságban elégedettebbek jólétükkel, jelenleg nagyobb arányban tapasztalnak visszaesést: így például a legtöbb elégedett munkavállalót felmutató Egyesült Államokban és Kanadában, valamint a 3. helyen álló Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Az elégedetlenség növekedésében fontos szerepe van a lakhatási költségek növekedésének és az infláció magas szintjének.