Biztató kilátások: a következő hónapokban is folytatódhat az infláció csökkenése

Az idei év első hónapjában tovább folytatódott az infláció dinamikus lassulása Magyarországon. A KSH közlése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg tavaly decemberben 3,3 százalékos inflációt mértek. Januárban az élelmiszer-infláció éves alapon 1,3 százalékos volt, a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal nőtt, a háztartási energiáért átlagosan 6,2 százalékkal kellett többet fizetni. Várakozások szerint a következő hónapokban folytatódhat az infláció lassulása, majd tavasztól enyhe gyorsulást láthatunk a mutatóban bázishatásokból eredően, és az év második felében ismét megközelítheti a 4 százalékot. Ezzel együtt is 2026-ban visszafogottabb inflációs pályát láthatunk a 2025-öshöz képest, éves átlagban 3-3,5 százalék körül lehet a mutató. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a felső harmad végén helyezkedik el, míg tavaly az egyik legnagyobb mértékű lassulást mutatta a 27 tagállam között.

Fotó: Vémi Zoltán

A már említett forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: kitermelési és finomítási árak, szállítási költségek, különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, adótartalom. A világpiaci olajárak összességében csökkentek 2025-ben, az év eleji 78 dollár/hordó szintről 61 dollár/hordó környékére, vagyis 2025. január és december között több mint 20 százalékkal. Ez a kedvező pálya megfordult januárban, ugyanis kismértékben nőttek a nemzetközi olajárak, egészen pontosan 61 dollár/hordóról 63,6 dollár/hordóra. Az olajárak viszonylag gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is. Ugyanakkor a stabil forint és a növekvő üzemanyagárak kombinációjából januárban 1,5 százalékkal csökkentek a járműüzemanyag-árak hazánkban havi alapon, míg év/év alapon nézve több mint 12 százalékos csökkenés látható.

Élelmiszerárak

Az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött 2025-ben, az év eleji 6-7 százalékos szintekről 3 százalék alá decemberre (2,6 százalék év/év alapon), ráadásul az év utolsó harmadában havi szinten is csökkentek az árak (novembert kivéve). Idén januárban az élelmiszerárak tavaly decemberhez képest 0,6 százalékkal nőttek, míg éves alapon 1,3 százalékos inflációt mért a KSH.

A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a 2025. márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés.  Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük. A szabályozás leginkább a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket segíti, akiknek a fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek a legnagyobb súlyt képviselik. A kormány február 12-én az árréstop meghosszabbításáról döntött, mely egészen május végéig marad érvényben.

A globális élelmiszerárak 2025 első felében emelkedtek a nyári hónapokig, majd decemberre visszasüllyedtek a 2025 januári szintekre. 2026 januárjában pedig 0,4 százalékos mérséklődés volt látható. Összességében a nyersanyagok mérsékelt világpiaci árai támogatóak voltak a hazai folyamatoknál. Az MNB várakozása szerint „az infláció szempontjából kedvező, hogy a globális élelmiszerár-ciklus növekedési epizódja véget ért. 

Az MNB hosszú távú idősorokon végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy egy élelmiszerár növekedési ciklus átlagosan 18 hónapig tart és a FAO élelmiszerárakban ezalatt átlagosan egy 30 százalékos árnövekedés következik be. A ciklus hossza most is hasonlóan alakult, de „csak” 10 százalékos átlagos élelmiszerár-emelkedés történt. Jelenleg az látható, hogy markáns korrekció következett be egyes kiemelt élelmiszeripari termékkörökben (tej, tejtermékek, vaj), ami már megjelenhet a januári élelmiszerárakban is.”

Ami a szélsőséges időjárási körülményeket illeti, hosszabb távon, Kotz et al. 2024-es tanulmánya szerint a 2022-es nyári hőhullám Európában 0,4-0,9 százalékponttal növelhette az élelmiszerek inflációját, amely a következő években erősödhet, és a klímaváltozás további erősödése 2035-re az élelmiszer-inflációs nyomást akár 30-50 százalékkal is fokozhatja Európában.

Szolgáltatások

A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, idén januárban a szolgáltatások árai 0,4 százalékkal nőttek egy hónap leforgása alatt. Az MNB is kiemelten figyelemmel követi az év eleji vállalati átárazásokat, melyek meghatározók lesznek az inflációs kilátásokat tekintve.

A KSH közlése szerint havi alapon az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,2 százalékkal többe, az utazás távolsági úti céllal 3,2 százalékkal kevesebbe került.

Ugyanakkor fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig).

Inflációs kilátások

A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva februárban tovább folytatódhat az infláció lassulása 2 százalék alá, és márciusban is 2  alatti szintet láthatunk majd. Bázishatások alapján tavasztól lassú emelkedés várható a mutatóban, de csak az év utolsó negyedére közelítheti meg a 4 százalékot (jelenlegi információk alapján). A 2025-ös 4,4 százalékos éves átlagos inflációt követően 2026-ban 3 százalék körül alakulhat az éves átlag.

Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3 százalékos emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.

Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:

1. Az MNB decemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,2 százalékra lassulhat az infláció. A jegybanki várakozás szerint az idei év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik a mutató. Az áremelkedés mértéke 2027 második felében érheti el tartósan a 3 százalékos inflációs célt.
2. Február eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,1 százalékig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,3 százalékos inflációt jeleznek előre.
3. Az Európai Bizottság tavaly novemberi előrejelzése szerint 2026-ban 3,6 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.
4. Az OECD 2025. december eleji várakozása szerint is lassulhat idén az infláció, egészen 3,8 százalékig.

Összességében a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2026-ban enyhülhet az árnyomás, az év egészében 3,2-3,8 százalékos inflációra érdemes számítanunk.

Hazai infláció az Európai Unión belül

2025 során a magyar infláció egyre jobb „helyezéseket” ért el az Európai Unión belül. Míg az év elején Románia mellett a magyar infláció vezette az EU-27 rangsorát, addig az év végére jelentősen lassult a hazai infláció uniós összevetésben is, több régióbeli országgal együtt az első harmad végén áll. 

Továbbá a magyar infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ben az EU tagországai között: Cipruson 2,8 százalékponttal, Magyarországon pedig 2,4 százalékponttal január és december között. Ezzel szemben Romániában 3,3 százalékponttal, Írországban 1,0 százalékponttal, illetve Luxemburgban 0,9 százalékponttal nőtt az inflációs mutató 2025-ben.

Decemberre vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét (HICP), amely szerint a legmagasabb Romániában (8,6 százalék), Szlovákiában (4,1 százalék) és Észtországban (4 százalék) volt a mutató; legalacsonyabb Olaszországban (1,2 százalék), Franciaországban (0,7 százalék) és Cipruson (0,1 százalék). A magyar adat (3,3 százalék, év/év alapon) az uniós inflációs rangsor első harmadának végén szerepelt. Az EU egészében átlagosan 2,3 százalékot mért az Eurostat tavaly decemberben. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat.

Egy szűkebb körre, az eurózóna országaira vonatkozóan ismerjük már az idén januári inflációs adatokat. Ezek közül kiugró volt a szlovák (4,2 százalék) és a horvát (3,6 százalék) adat, míg legalacsonyabb a francia (0,4 százalék), a finn és az olasz volt (egyaránt 1 százalék). A magyar januári HICP inflációs mutató 2,3 százalék volt, ennél nagyobb inflációt mértek a régiós országok közül a már említett Szlovákiában és Horvátországban, de Szlovéniában (2,4 százalék), Írországban (2,6 százalék), Görögországban (2,8 százalék), Spanyolországban (2,5 százalék),  Litvániában (2,8 százalék) és Máltán is (2,5 százalék). Hasonlóan magasabb infláció valószínűsíthető a hazánkénál Romániában is (a januári adatokat még nem tették közzé).