Platón hagyott ígéretek, Magyar Péter öles léptekkel halad a Medgyessy Péter által kitaposott úton

A Tisza a választási kampányban több mint ezer ígéretet tett, amelyek közül többet is úgy hirdetett meg, hogy azonnal bevezeti, ha hatalomra kerül. Két és fél hónappal az új kormány megalakulása után azonban a legfontosabb gazdasági vállalások, így a családi pótlék megduplázása, a legalacsonyabb nyugdíjak felemelése, a kata visszaállítása vagy az átfogó élelmiszeráfa-csökkentés ügyében nincs részletes menetrend vagy nyilvános jogszabály-előkészítő munka. Mindezek miatt könnyen meglehet, hogy Magyar Péter azt az utat járja, amit Medgyessy Péter taposott ki.

Magyar Péter platón állva is csak szórta és szórta az ígéreteit a kampányban Fotó: Havran Zoltán

Bődületes összegek szerepeltek az ígéretcunamiban

A gazdasági jellegű kampányígéretekből sem volt hiány, valóra váltásukban messze nem olyan sikeres a Tisza-kormány, mint a bosszúpolitizálásban. Magyar Péter egyik legtöbbször hangoztatott ilyen ígérete az volt, hogy kormánya azonnal duplájára növeli a családi pótlékot. A másik gyakran emlegetett vállalása szerint megemelik a legalacsonyabb nyugdíjakat. Magyar emellett jelentős béremelést ajánlott az ápolóknak és a szociális területen dolgozóknak, mindezeken túl pedig áfacsökkentést ígért a zöldségeknél, a gyümölcsöknél és az egészséges alapvető élelmiszereknél – jelentsen utóbbi bármit is. Ám szemben a politikai bosszúállással, ezekhez a lépésekhez nem elegendő egy-két törvény átírása: tervezésre, hatástanulmányra van szükség, emellett az intézkedésekre fedezetet kell találni, ráadásul súlyos következményei lehetnek annak, ha az adó- vagy a nyugdíjrendszert hirtelen ötletek mentén rángatják. 

Pontosan mutatja ezt, hogy a családi pótlék megemelése százmilliárdos állami kiadást jelenthet évente, a nyugdíjnövelés – mértékétől függően – 60, de akár 120 milliárdba is kerülhetne, az áfacsökkentések akár 200 milliárdot is elvihetnek, s az ápolók és a szociális dolgozók együttes béremelése is százmilliárdos kiadást jelenthet az államnak.

Mindezek persze csak durva becslések, a Tisza-kormány ugyanis eddig nem közölt részletes terveket, pontos menetrendet. Egyeztetésekről érkeztek hírek a szociális ágazat béremelése és a zöldség-gyümölcs áfájának csökkentése ügyében, a családi pótlék kapcsán pedig annyi hangzott el, hogy a jövő évi költségvetés elkészítésénél jöhet szóba az intézkedés. A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata régi szabályainak visszaállításáról azonban még ennyit sem közölt a kormány, vagyis az egyik hangsúlyos választási ígéretet síri csend övezi.

A dolgot nem bíztuk a véletlenre. Mivel Magyar Péter és a Tisza-kormány valósággal önti magából a Facebook-posztokat, és minden hétre jut sokórás parlamenti vita és kormányzati tájékoztató, a Magyar Nemzet megkereste az érintett minisztériumokat azt kérdezve, hogy elkezdődött-e már a szükséges jogszabályok előkészítése. Válasz lapzártánkig nem érkezett.

Majdnem hétezermilliárd

Ha már a tiszás ígéretek bekerülési értékénél tartunk, idézzük fel az előző miniszterelnök ezt firtató mondatait. Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek május közepén a kampány, a választási eredmény értékelésekor az okok kapcsán erről is beszélt. „Mi azt mondtuk: védjük meg, amink van. A fiatalok erre azt felelték: de nekünk több kell. És volt kéznél egy másik ajánlat, ami évi 6900 milliárd forint szétosztását ígérte az egészségügytől a jóléti rendszeren át a gazdaságig. A választók nagyobbik része a többre szavazott. Nem azt nézte, kinek az érdeme a mai biztonságos élet, hanem azt, ki ígér fölé, ki ad új perspektívát. Hogy nekünk is többet, jobbat, szebbet kellett volna-e ígérnünk, azt a kampánystratégák majd kielemzik, és majd az idő megmutatja.” 

Van, ami már a tiszásokat is dühíti

Érdemi reakciót például nem kaptunk az oktatási tárcától sem, tőlük azt kérdeztük, miként állnak azzal a Magyar Péter által tett ígérettel, hogy visszaállítják a tanári pálya megbecsültségét. Ha ez béremelést jelent, akkor a kormánynak van még mit tennie. Eddig ugyanis – a januári tízszázalékos emelést kiegészítő – 0,4 százalékos bérkorrekciót rendelt csak el a kabinet, ami a gyakorlatban legfeljebb havi néhány ezer forintos pluszt jelent.

Az iskolakezdési támogatást sem annyian kapják meg, mint amennyien számítttak rá
Fotó: Havran Zoltán

Az intézkedés fogadtatása finoman szólva sem volt egyöntetű, pontosan úgy, mint az iskolakezdési támogatás bevezetéséé. Magyar Péter a kampányban arról beszélt, hogy ha pártja kormányra kerül, hétszázezer család kap majd százezer forintos támogatást az iskolakezdés előtt. Ehhez képest rászorultsági alapon vezette be a kormány a lehetőséget, így sokkal szűkebb körnek, négyszázezer gyermeknek – tehát nem családnak – jár a támogatás. 

Ráadásul nem egyben: a második részletet novemberben kapják majd meg az érintettek, utalvány formájában. A novemberi kifizetés szült némi értetlenséget, a tanítás ugyanis szeptemberben kezdődik, és a költségek is legkésőbb addig jelentkeznek.

Egy újabb intézkedés viszont már szabályos dühöt váltott ki. A kampányban a pártvezér még azt ígérte, hogy kormányon csökkentik majd a gyógyszerek általános forgalmi adóját, ehhez képest július végén érkezett a bejelentés, hogy a kabinet szeptembertől a vényköteles készítmények jelenleg ötszázalékos áfáját nullázza le. A nem vénykötelesekét, amelyek az igazi kiadást jelent, tehát nem. Mivel a vényköteles gyógyszereket az állam támogatja, így a valós árnál eleve jóval kevesebbet fizetnek értük a betegek. Az áfacsökkentés nyomán a megtakarítás sok készítménynél várhatóan csupán néhány tíz, esetleg pár száz forint lesz.

Hazajön, de kinek a jóvoltából?

Külön szót érdemel a Tisza egyik legfontosabb ígérete: az uniós pénzek hazahozatala. Július elején az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa, az Ecofin jóváhagyta Magyarország módosított Helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, ennek nyomán mintegy tízmilliárd euró érkezhet Magyarországra. Körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg 3,5 milliárd euró kedvezményes hitel. A Tisza óriási hangerővel harsogta saját sikerét, csakhogy hamar kiderült, hogy a 6,5 milliárd euróból négymilliárdnyi beruházást az előző kormány már megvalósított, ennek utólagos átforgatása történik most meg. Vagyis ha meg is érkezik a pénz, azt jórészt az Orbán-kormány döntései alapozzák meg.

Ezt adta a Tisza a pénzért?

A kormány a források megszerzéséért számos olyan kötelezettségvállalást tett, amelyek nem állnak a magyar emberek érdekében, a külföldi gazdasági szereplők érdekeinek viszont nagyon is megfelelnek – véli a Fidesz. Az ellenzéki párt lapunkkal július elején öt pontban közölte, szerintük mit adhatott a Tisza a korábban politikai okból, nyomásgyakorlás és végső soron az Orbán-kormány megbuktatásának céljával miatt blokkolt forrásokért.

• A Tisza-kabinet vállalhatta az szja- és társaságiadó-kedvezmények csökkentését, valamint a kiskereskedelmi adó módosítását. Utóbbi már szerepel is a Tisza adócsomagjában.
• A kormány megígérhette, hogy lépéseket tesz az ár- és kamatplafonok fokozatos kivezetéséért, illetve a lakástámogatási eszközökhöz való hozzáférés korlátozásáért. Fejlemény itt is akad: az üzemanyagok védett árát a Tisza kivezette, és a jelek szerint ez a sors vár a kamatstopra is.
• A kormány jelentősen enyhíti a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozásokat, így a védőtávolságra és maximális magasságra vonatkozó előírásokat, és nem biztosítja a közelben élők érdekeinek védelmét.
• A Tisza-kormány vállalhatta a vasúti személyszállítás liberalizációjának felgyorsítását.
• A kabinet formálisan is kötelezettséget vállalt arra, hogy belép az Európai Ügyészségbe. A kérelmet az Európai Bizottság július elején jóvá is hagyta.

Medgyessy nyomdokain Magyar

– Magyar Péter pont azt a trükköt alkalmazta a választási kampányban, amit 2002-ben Medgyessy Péter. Mindketten azt mondták, hogy mindent megtartanak, ami a Fidesz–kormány alatt jó volt, sőt annál még jobb is lesz. Többen kapnak többet. Ez most is működött – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a Tisza Párt sorra vette a legnagyobb szavazói csoportokat, emiatt ígértek például pluszjuttatást a nyugdíjasoknak vagy éppen a családi pótlék megemelését. – A Fidesz szavazói tudták, hogy amit eddig kaptak, az biztos. De ez a többségnek kevésnek bizonyult. Beigazolódott Orbán Viktor korábbi megállapítása, amely szerint amit korábban az állam támogatásként nyújtott, azt az emberek az évek alatt megszokják, ezért ezekkel a kedvezményekkel új választást igen nehéz nyerni. A Fidesz ugyanakkor nem ment bele a licitversenybe – magyarázta a szakértő.

Kiszelly Zoltán szerint a szavazók nagyobb része elhitte, hogy erre a töménytelen mennyiségű tiszás vállalásra lesz pénz. És azt is elhitték, hogy a fedezet majd abból lesz, hogy Magyar Péterék felszámolják a korrupciót és jönnek az európai uniós pénzek. 

Vagyis a Tisza a változás reményét ígérte, azt, hogy minden jobb lesz, azaz nagyobb lesz a torta. Ráadásul sokan attól is tartottak, hogy visszatér az infláció, a gazdaság szekere pedig nem megy előre. Az elemzési igazgató szerint mindezekre a félelmekre és elégedetlenségre játszott rá a Tisza Párt vezére.

– A valóság azonban előbb-utóbb bekopog az ajtón. Ez így volt 2002 után is. Szépen lassan beszántották az előző Orbán-kormány népszerű intézkedéseit, majd előhúzták a varázsszöveget, hogy nem a középosztályt, hanem a rászorulókat kell segíteni – emlékeztetett Kiszelly Zoltán. Szerinte nem kell olyan sokat várni arra, hogy elkezdjenek „lepotyogni” a Tisza-kormány támogatói. Első körben azok, akik hittek a „köztársaság 2.0-ban” – látva a személyre szabott jogalkotást, a visszamenőleges hatályú törvénykezést. 

Az igazgató úgy vélte, a magyar vállalkozók csoportja lesz a következő kiábránduló réteg, amikor rádöbbennek arra, hogy az uniós pénzekből a külföldi multinacionális cégek fognak gazdagodni. Szerinte más társadalmi csoportoknak is eljön majd a kijózanodás.