Tombol a szakemberhiány az építőiparban – mutatjuk, milyen területeken dolgozókat különösen nehéz találni

Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban. A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.

Illusztráció Fotó: Nagy Béla

– Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember egy új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Országszerte komoly problémát jelent a szakemberhiány, általában hetek telnek el a megkeresés és a munka megkezdése között. Fotó: Nagy Gábor

A  Mapei kutatása alapján a leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzők a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan hatvan nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.

Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Az Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

 

Mindenhol nagy a szakemberhiány

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő 

• a burkolóknál (60 nap), 
• a kőműveseknél (59 nap), 
• valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). 

A középmezőnyben találhatók 

• a bádogosok (54 nap), 
• a festők (47 nap) és 
• az ácsok (46 nap). 

A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: 

• az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, 
• a víz- és gázszerelőknél 43 nap, 
• míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

 

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze egyszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. – A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak – mondta Markovich Béla.

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²). A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8532 Ft, míg Dél-Alföldön 8824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Vármegyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj 

• Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés,
• szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), 
• Baranya (10 343 Ft) 
• és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7947 Ft)  és Bács-Kiskunban (8410 Ft).

 

A költségek emelkedése emeli magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig tíz százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze egy százalék volt. – A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban – mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15 százalék), valamint az építőanyagok drágulása is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

 

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket 

– A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe – mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb tíz százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők öt százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg két százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki otthonfelújítási programtól (19 százelék) és az energetikai Otthonfelújítási programtól várnak munkát, míg az Otthon startcsok plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A falusi csok esetében öt százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz neki érdemi többletmunkát a következő évben.

 

Javultak a szakemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet. A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya tíz százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett. 

– Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása – mondta Markovich Béla.