Az emberekkel fizettetné meg a Tisza Párt az orosz energiáról való leválást: 2000 milliárd forintot szednének be a lakosságtól

Komoly visszhangot váltott ki, hogy Csercsa Balázs, a Tisza Párt korábbi munkacsoport-vezetője több oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra a párthoz köthető energiaátállási tervekről. A kiszivárgott anyag szerint egy esetleges Tisza-kormány azonnali beavatkozásra készülne: gyors ütemben megszüntetné az orosz olaj- és gázfüggőséget, kivezetné a rezsicsökkentést és a hatósági árakat, valamint új adót vetne ki a lakosságra.

A dokumentum alapján az intézkedések súlyos következményekkel járhatnak: az energiaárak akár kétszeresükre emelkedhetnek, az üzemanyag ára pedig akár 1000 forint fölé is nőhet. Emellett egy úgynevezett energiafüggetlenségi adót vezetnének be, amely 1-1,5 százalékos kulccsal évente 240–360 milliárd forintot vonna el a lakossági megtakarításokból. A Tisza Párt tervének része továbbá, hogy már az új parlament megalakulásakor törvényben tiltanák meg az orosz üzemanyagok importját, miközben a Mol finomítóinak átállítása több mint egymilliárd euróba kerülhet, és akár két évig is eltarthat.

A lakosság inná meg a levét a Tisza Párt energiaátállási tervének, Magyar Péterék minden költséget ráterhelnének a háztartásokra/Fotó: Hatlaczki Balázs

Az árszabályozás hatásait túlbecsülik

Az árszabályozások valóban torzíthatják a piacot, de ezek negatív hatását gyakran túlértékelik – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ makroelemzési osztályának vezető elemzője a Világgazdaságnak. Úgy fogalmazott: az alacsonyabb árak csökkenthetik a takarékossági és hatékonysági ösztönzőket, valamint visszafoghatják a vállalatok jövedelmezőségét, ami beruházások elhalasztásához vezethet. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy még a rezsicsökkentés fenntartása mellett is érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, ami az energiafelhasználási adatokban is megjelent. Ebben szerepet játszottak az energiahatékonysági programok is, például:

• a hűtőgépcsere-program,
• a napenergia terjedésének ösztönzése,
• valamint az Otthoni energiatároló pályázat,

amelyek hozzájárultak az importigény csökkentéséhez. A szakértő kiemelte:

az energiaszolgáltatók állami kézbe vétele a jövedelmezőségi problémákat is kezelte, így az árszabályozások hatásai kiegyensúlyozottabban jelentkeztek.

Molnár Dániel szerint a magasabb árak nem feltétlenül vezetnek hatékonyságnövekedéshez. A lakosság esetében a drágulás csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, ami visszafogja a fogyasztást, és ezen keresztül a vállalati szektor teljesítményét is negatívan érinti.

Földrajzi korlátok és drágább alternatívák

Az orosz energiahordozókról való leválás kapcsán a szakértő jelentős ellentmondásokra hívta fel a figyelmet:

bár egyes elképzelések szerint a kivezetés javítaná az ellátásbiztonságot, a jelenlegi nemzetközi helyzet – például a közel-keleti feszültségek – ennek ellenkezőjét mutatják.

Hozzátette: Magyarország földrajzi adottságai miatt az ellátás alternatív útvonalakon nehézkesebb, mivel az ország nem rendelkezik tengeri kikötővel. A tengeri szállítás ráadásul nemcsak drágább, hanem sok esetben környezetszennyezőbb is.

„A lakosság fizetné meg az átmenet árát”

Molnár Dániel szerint a diverzifikáció indokolt, és ebben a kormány már érdemi lépéseket tett – például csővezetékes összeköttetések kiépítésével és új szerződésekkel.

A teljes leválás ugyanakkor szerinte kontraproduktív, politikai lépés, nem pedig gazdasági racionalitás.

A kiszivárgott terv ugyan számol a költségekkel, például

• a finomítók átállásával
• és a magasabb árakkal,

de ezek kezelésére nem ad választ, csupán az átalakítás finanszírozását terheli a lakosságra. A szakértő szerint az elképzelés abból indul ki, hogy a negatív hatások csak átmenetiek lesznek, és hosszabb távon egy új egyensúly alakul ki. Ez azonban erősen kérdéses, miközben az átmeneti időszak költségeit egyértelműen a háztartások viselnék.

Korábban lapunk is beszámolt arról, a Tisza Pártnak tulajdonított programban több mint 2000 milliárd forintot szednének be az emberektől. 

Rezsirobbanást jósol a kormány: elszabadulhatnak az árak a Tisza Párt terve miatt

Ezt mindenkinek látnia kell. Kint a Tisza energiaátállási terve

– írta Orbán Viktor a a Facebookon a kiszivárgott tervre reagálva. A poszt alá Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője azt írta, hogy „Felháborító. Pontosan tudják, hogy katasztrofális következményekkel járna, mégis meglépnék.”

„Mekkora tiszás bukta már megint!  Hiába próbálták titokban tartani, mégis nyilvánosságra kerültek a Tisza Párt rezsiár- és benzináremelési tervei” fogalmazott Szijjártó Péter a közösségi oldalán.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az energiaterv miatt két hét múlva a benzin már 1000 forintba kerülne és minden magyar család következő havi rezsiszámláján kétszer-háromszor akkora összeg szerepelne, mint az előző havin.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt kommentelte, hogy „A Shell-macsó jól keres majd a részvényein. Az emberek meg fizethetnek, mint a katonatiszt”.

Nem először hallunk a Tisza energiapolitikai tervéről

Noha a Tisza Párt energiapolitikai tervezete eddig nem volt ismert, a tiszás szakértők által eddig kommunikált tervek nagyon is egybecsengenek a Csercsa Balázs által közzétett dokumentummal. Kapitány István például számtalan alkalommal fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, és sokkal kevesebb beavatkozásra, különadóra van szükség, az árstopra, árrésstopra pedig nincs szükség.

A rezsicsökkenést támadja Holoda Attila is, aki szerint túl alacsony a villamos energia ára, de Surányi György sem titkolta soha a kedvező rezsiárakról alkotott véleményét, a volt jegybankelnök szerint a támogatással az a legnagyobb baj, hogy az összes család megkapja. Korábban pedig a kivezetésről úgy fogalmazott, ez a lépés „meleg dolog” lenne, de elmondása szerint lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést.

Az első tiszásként is emlegetett politológus, Kéri László pedig egészen egyszerűen a világ blöffjének nevezte a rezsicsökkentést.