Összevetésül: a nemzetközi sajtó és számos energiapolitikai elemző évekig Németországot állította példaként a világ elé, addig ma Magyarország magasabb napenergia-részaránnyal rendelkezik, mint a német energiarendszer. A különbség ráadásul nem elhanyagolható: 27 százalék szemben 17,9 százalékkal, mindezt úgy, hogy Magyarország közben az atomenergia megtartásával érte el ezt az eredményt, míg Németország éppen az atomerőművei bezárása mellett döntött.
A magyar modell egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy nem kizárólag a napenergiára épül. A paksi atomerőmű jelenleg a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét biztosítja, miközben az ország legnagyobb szén-dioxid-mentes termelőegysége. A következő évtizedben azonban a villamosenergia-igény várhatóan jelentősen növekedni fog az ipari beruházások, a közlekedés villamosítása, az elektromos autók terjedése, az adatközpontok növekvő energiaigénye és a hőszivattyús rendszerek elterjedése miatt.
Éppen ezért a Global Electricity Review egyik legfontosabb üzenete, hogy a napenergia, az energiatárolás és az atomenergia nem egymás riválisai, hanem egymást kiegészítő elemei egy modern, alacsony kibocsátású villamosenergia-rendszernek. És ebben a megközelítésben válik igazán érthetővé a Paks II Atomerőmű jelentősége is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!