Az egyetemi tanár, aki a belvíz után az árvízről is ejtett néhány szót. Korábban elsősorban tavasszal, az olvadás, illetve júniusban a zöldár idején lehetett számítani nagy árvízre. Ki ne emlékezne a például a 2001-es Tisza-árvízre, amikor Tarpánál a gát is átszakadt, vagy a 2013-as dunaira, ami a valaha volt legnagyobb árhullámnak számított?
Az időjárási változások nyomán immár inkább nyári vagy őszi áradások jöhetnek
– jegyezte meg Bíró Tibor. Előfordulhat ugyanis, ahogyan 2024-ben, a Boris ciklon betörésekor, hogy napok alatt hatalmas mennyiségű csapadék esik le, amely azonnal áradást okoz.
Az ntézetvezető ezután arról beszélt, hogy a kevesebb víz igazán nagy gondot a hazai állóvizeknél okoz. – A sekély tavak a forróságban gyorsabban melegszenek, a nagyobb vízfelületen a párolgás is nagyobb, emiatt az apadás gyorsan szemmel látható lehet – mondta az intézetvezető, aki példaként a Velencei-tavat és a Balatont hozta fel.
Mindkettőnél részben az a probléma gyökere, hogy a tó méretéhez képest kicsi a vízgyűjtő terület.
– Ha az aktuális helyzetet vizsgáljuk, a Velencei-tó vízállása drámaian alacsony, de a Balatonnál is csak kevéssel jobb a helyzet – mutatott rá Bíró Tibor. Utóbbinál augusztus-szeptember környékén sem lenne ideális a mostani szint, ehhez képest még csak július elején járunk. – Vizet kell találni a tóba – fogalmazott sommásan az egyetemi tanár, ez azonban igen nehézkes feladat.
Folyó? Szennyvíz? Más?
– Nem látunk a jövőbe, így ne zárjuk ki, hogy lesz még 2010-hez hasonló év, amikor hatalmas mennyiségű csapadék esett idehaza – mondta az intézetvezető a megoldásokat firtató kérdésünkre. – A tendencia ugyanakkor az – folytatta –, hogy egyre nagyobb a vízháztartás hiánya, vagyis a vízpótlás kérdése aktuálisabb nem is lehetne. Felmerült, hogy valamely folyóból töltsék fel a tavakat, a Velenceit a Dunából, a Balatont a Drávából. – Ebben az esetben azzal kell számolni – tette hozzá Bíró Tibor –, hogy eltérő jellegű vízgyűjtő területekről származó vizek jutnának a tavakba, amelynek meglennének a maga természeti következményei. Arról nem beszélve, hogy a folyók, különösen a Duna, tisztított szennyvizet is szállít például mikroműanyagokkal, valamint hormon- és gyógyszermaradványokkal. Az egyetemi tanár itt jegyezte meg: a felvetett szakmai megoldások között elhangzott, hogy tisztított szennyvizet vezessenek közvetlenül például a Velencei-tóba. Ez adott esetben a csákvári tisztítótelepről történhetne. Miként az is megfogalmazódott, hogy az ivóvízkészletként is számításba vett karsztvizeket lehetne tófeltöltésre használni.
Gondolatait az intézetvezető azzal zárta: a helyzetleírásból jól látszik, hogy a probléma szerteágazó, bármely megoldással szemben hozhatók fel ellenérvek, és mindegyik költséges.
Az ugyanakkor biztos, hogy a hőség nyaranta velünk marad. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a soron következő hőkupola a napokban elérheti az ország határait.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!