Gazdasági kilátások: vége lenne a mézesheteknek?

Júliusban négy és fél éves csúcsra ért a GKI konjunktúraindexe, augusztusban azonban fordult a trend: a vállalkozások és a lakosság várakozásai egyaránt romlottak. Különösen az ország gazdasági kilátásainak megítélése gyengült, miközben a cégek foglalkoztatási szándéka is kedvezőtlenebb lett.

Forrás: Mercedes-Benz

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése ugyanakkor összességében lényegében változatlan maradt. A kereskedelmi és üzleti szolgáltató cégek valamivel kiszámíthatóbbnak látták működési környezetüket, mint júliusban, az ipari és építőipari vállalkozások azonban romlást érzékeltek.

Nem erősödött az áremelési szándék

Az inflációs kilátások szempontjából kedvezőbb képet mutat, hogy a vállalkozások értékesítési árakra vonatkozó várakozásai augusztusban lényegében nem változtak. Az ár-indikátor a május és július között tapasztalt mérséklődés után stabilizálódott.

A következő három hónapban a vállalkozások 

• 16 százaléka tervez áremelést, 
• miközben 7 százalékuk készül árcsökkentésre. 

Júliusban ugyanez az arány 16, illetve 8 százalék volt. Ez alapján az üzleti szféra árazási szándéka továbbra sem jelez erősödő inflációs nyomást, bár az sem látszik, hogy a cégek tömegesen készülnének áraik mérséklésére.

A stabilizálódó ár-várakozások így valamelyest ellensúlyozhatják a gazdasági hangulat romlásáról érkező kedvezőtlenebb jelzéseket.

A lakosság is pesszimistább lett

A fordulat nemcsak a vállalkozásoknál, hanem a háztartásoknál is megjelent. A fogyasztói várakozások nyolc egymást követő hónapban javultak érdemben, augusztusban azonban a GKI fogyasztói bizalmi indexe csaknem négy ponttal visszaesett.

A romlás a fogyasztói bizalmi mutató mind a négy részindexében megjelent. A legnagyobb változás az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélésében történt: ez az alindex egyetlen hónap alatt kilenc ponttal zuhant.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a háztartások gazdasági várakozásai nemcsak a jelenlegi anyagi helyzetük megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy mennyire bíznak a következő időszakban. A jövő gazdasági helyzetével kapcsolatos bizonytalanság pedig közvetlenül hatással lehet a nagyobb kiadásokkal kapcsolatos döntésekre is.

A háztartások elmúlt egy évben tapasztalt pénzügyi helyzetét mérő részindex öt ponttal csökkent. A következő 12 hónap pénzügyi kilátásaira vonatkozó mutató négy ponttal romlott, miközben a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése két ponttal lett kedvezőtlenebb.

Vagyis a fogyasztói bizalom visszaesése egyszerre tükrözi a múltbeli pénzügyi tapasztalatok romlását és a jövővel kapcsolatos óvatosság erősödését.

Megtorpant a fél éve tartó javulás

A GKI augusztusi felmérése összességében azt jelzi, hogy a magyar gazdaság szereplőinek korábban erősödő bizalma megtorpant. Az év első hét hónapjában a konjunktúraindex 11 pontos javulása után különösen látványos a júliusi csúcsról augusztusra bekövetkező négy pontos visszaesés.

A vállalati oldalon az ipar, az építőipar és a kereskedelem várakozásainak romlása, valamint a foglalkoztatási szándék kedvezőtlenebbé válása ad okot óvatosságra. A lakosságnál pedig elsősorban az ország gazdasági kilátásainak megítélése romlott jelentősen.

Ugyanakkor az áremelési várakozások stabilizálódása arra utal, hogy a hangulatromlás egyelőre nem párosul erősödő inflációs nyomással. A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy az augusztusi visszaesés csak átmeneti korrekció-e a több hónapos javuló trend után, vagy egy tartósabb fordulat kezdetét jelzi a magyar gazdaság várakozásaiban.