A rendszer hibái közül az elnök példaként említette, hogy a közszférában az amúgy is jól kereső, vezető beosztásokban dolgozók viszont jól járnak a minimálbér emelésével, mivel a növekvő összeg keresetük bázisa, amelyre a meghatározott szorzók rakódnak. Parragh szerint a vállalati szférát nem rázná meg a minimálbérek átalakítása, akár kivezetése, a közszférában ugyanakkor nagyobb változtatásokra lehet szükség.
Boros Imre közgazdász szerint akár már 2021–2022-től be lehetne vezetni a mostani két minimálbér helyett egységes, a munkavállalók számával súlyozott összeget. A lépés a szakember szerint is indokolt lenne, mivel érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ehhez ugyanakkor meg kell vizsgálni, a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést. Ennél is nagyobb figyelmet igényel a közszféra, ahol a minimálbér összege több területen is alapja a munkavállalók keresetének.
Emellett a szociális juttatások számos eleme is a 161 ezer forintos összeghez kapcsolódik. Ugyanakkor a gazdaság fehéredését is segítené az új összeg, nőnének a járulékbevételek és a lakossági fogyasztás is. Boros Imre hozzátette: az átalakítás az érintettek létszámának jelentős csökkenésével ma már egyszerűbb feladat.
Megfontolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel egy új minimálbérrendszer kialakításában. Ahogy korábban elsőként beszámoltunk róla, a két összeg egyesítésétől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!