„A kormány azokat a településeket jelölte ki a falusi családi otthonteremtési kedvezménynél (csok), ahol az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a népesség. Azonban ezek között is vannak olyanok, amelyek kedvező elhelyezkedésük és jó infrastrukturális adottságuk miatt vonzóbb célpontot jelenthetnek a lakásberuházások szempontjából. Ilyenek lehetnek például Pest megyei helységek vagy a Balaton vonzáskörzete” – válaszolta a minap Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Vadai Ágnes (DK) írásbeli kérdésére. „Ezek a különbözőségek az ingatlanárakban már eddig is tükröződtek, és természetszerűleg ezt követően is fennmaradnak majd” – olvasható az Országgyűlés honlapján elérhető válaszban.
Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy a kormány vizsgálta-e, hogy mennyivel nőttek a falusi csokkal érintett településeken az ingatlanárak. Ehhez Vadai lapunk korábbi cikkéből idézett, melyben az Ingatlan.com adatai alapján arról írtunk: Balaton-parti és jó közlekedési kapcsolattal rendelkező Pest és Fejér megyei helységek eddig a legkeresettebbek a falusi csok települései közül.
Arról is beszámoltunk, hogy bár a települések áraiban óriási a szórás, az átlagárak éves összevetésben két számjegyű emelkedést mutatnak. Fontos adalék ugyanakkor, hogy a kormány döntése értelmében a csok eredeti összegének fele fordítható vásárlásra a falusi csok esetében, éppen a nagyarányú árfelhajtás elkerülése érdekében. Vagyis a falusi csoknál vásárlásra legfeljebb ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást és 7,5 millió forint kedvezményes hitelt lehet kapni.
Mostani válaszában az államtitkár arra is kitért, hogy a kezdetektől élénk érdeklődés kíséri a falusi csokot, amit a pénzintézeteknél, a szaktárcáknál és az információs szolgálatoknál lecsapódó ezres nagyságrendű megkeresés is alátámaszt.
Hozzátette: mivel ez új lehetőség, ezért ingatlanpiaci hatásai később fognak megjelenni. – Nincs kétségünk a falusi csok létjogosultsága és hosszú távú eredményessége tekintetében, ezért a kormány minden támogatást megad a fiataloknak – és a hitelt folyósító pénzintézeteknek –, hogy minél többen vehessék igénybe a vidéki otthonteremtési lehetőséget – szögezte le Orbán Balázs.
A szakértő úgy véli, hogy a kistelepüléseken az árak emelkedése más jellegű, mint a nagyvárosokban vagy Budapesten
Fotó: Havran Zoltán
Az Ingatlan.com újbóli megkeresésünkre friss adatokkal szolgált. Eszerint a falusi csokkal elérhető ingatlanok átlagára 9,2 millió forint, ami 14 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. – A falusi csok bevezetése óta élénkülést mutat a kistelepülések piaca, a kínálat bővülése mellett az árak is emelkedtek. A drágulás itt azonban teljesen más jellegű, mint a nagyvárosokban és Budapesten, ahol az ötödik éve tartó áremelkedés a megfizethetőség határáig növelte az árakat – mondta lapunknak Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.
– A kistelepüléseken elmaradt az áremelkedés, ezért az itt élők eddig azt tapasztalták, hogy azok az ingatlanok, amelyekben ők laknak, csupán töredékét érik a budapesti vagy nagyvárosi hasonló otthonoknak. Ha ez így folytatódna, az óriási vagyonkülönbségekhez vezetne. A kistelepüléseken és a nagyvárosokban élők közti vagyoni helyzetet leíró olló visszazáródásának tehát az első lépése az lehet, hogyha a kistelepülési ingatlanárak is megkezdik a felzárkózást a budapesti és a nagyvárosi lakásárakhoz – mutatott rá a szakértő.
