Kiszáll az állam az osztatlan földekből

Jelentős lépést tehet az osztatlan közös tulajdon felszámolása felé az Agrárminisztérium, azzal, hogy eladja az elmúlt évtizedekben az államhoz került és a nála meglévő tulajdoni hányadot. A földértékesítési program első ütemében 6450 darab három hektár alatti parcellára tehetnek vételi ajánlatot az érdeklődők.

A vételárat a tárca értékbecslése alapján szabják meg Fotó: Havran Zoltán

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célozó földértékesítési programot hirdetett a napokban az Agrárminisztérium; az előttünk álló hónapokban összesen 13 ezer, három hektár alatti földterületre tehetnek vételi ajánlatot az érdeklődők – mondta el lapunknak Nagy János, földügyekért felelős helyettes államtitkár. Ennek első lépése, hogy eladják az állami tulajdoni hányadú földterületeket. – Összeválogattuk azokat az ingatlanokat, amelyeket évek óta csak nagy nehézségek árán tudtunk hasznosítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Az első körben meghirdetett 6450 ingatlanból álló csomagnak több, mint 20 százalékát érinti az osztatlan közös földtulajdon. A fennmaradó területeket pedig jellemzően egy-egy éves megbízási szerződéssel használják a gazdálkodók. – Nagy lépést tudunk tenni az osztatlan tulajdon felszámolásának irányába azáltal, hogy az állam kiszáll ezekből a földekből. Abban bízunk, hogy a meglévő tulajdonostársak szerezhetik meg az állam tulajdoni hányadát – fogalmazott. Majd hozzátette: az idén további intézkedések is életbe léphetnek majd, a különböző jogi eszközöknek köszönhetően az érintettek az állam javára fennálló résztulajdon mellett a további tulajdonostársak hányadát is könnyebben megszerezhetik.

Az osztatlan közös tulajdon hozzávetőlegesen 2,4 millió hektár termőföldet érint ma hazánkban. A probléma jelentőségét mutatja, hogy míg a regisztrált földművesek száma százezer körül van, addig az osztatlan közös földtulajdonnal rendelkező személyek száma 3-3,5 millióra tehető. A földeladási program meghirdetése mellett szólt az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a termelői körben jelentős az igény a kis méretű földekre. Ez az a kategória, amit még hitel igénybevétele nélkül is meg tudnak vásárolni a gazdák. A meghirdetett területek jelentős része, több mint fele szántó, ­25-26 százalék legelő és rét művelési ágban van, az összes többi a nádastól az erdőig a fennmaradó hányadot érinti.

A vételárat a tárca értékbecslése alapján szabják meg
Fotó: Havran Zoltán

A program első részeként kiválasztott 6450 ingatlan listája március másodikán kerül fel a Nemzeti Földügyi Központ honlapjára, az érdeklődők emellett a Kormány.hu-n és az érintett települések internetes oldalain is válogathatnak a parcellák között. Az átlagos értékesítendő terület nagysága 0,8 hektár, összesen 5000 hektár keresi most új gazdáját. Az ajánlattételre harminc napjuk lesz a vevőknek. Nagy János szerint nem határoztak meg minimumárakat, ezért akár egyforintos ajánlattal is be lehet jelentkezni egy-egy parcellára.

A tényleges vételárat a tárca által elvégzett értékbecslés alapján szabják meg, amelynek a költségét az egy hektár alatti területeknél az állam állja. A harmincnapos ajánlattételi időszak után minden ingatlan esetében, amelyet szeretnének megvásárolni, értékbecslést készíttet a tárca. Az abban foglalt összeget kell elfogadnia a vevőnek, hacsak korábban nem kínált ennél magasabb összeget a földért. – Ez egy egyszerűbb folyamat annál, mint amikor licitálni kell a földekre, a hatvannapos kifüggesztési időszakot azonban ez esetben sem lehet megkerülni. Az elővásárlási jogával így élni tudnak az érintettek – mondta el a helyettes államtitkár.