Minimálbérben régióelsők lehetünk

A visegrádi országok közül Magyarországon lenne a legmagasabb a minimálbér, ha a kettő, jelenleg alkalmazott összeget egységesítenék. Az érintett munkavállalók számát is figyelembe véve a súlyozott átlag 199 ezer forint körül alakulna. Megkeresésünkre az érdekképviseletek megfontolandónak nevezték a minimálbérrendszer átalakítását, mivel a megváltozott munkaerőpiac ehhez megadja a mozgásteret azzal, hogy a 161 ezer forintos minimálbéren dolgozók száma évről évre jelentősen csökken. Ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a vállalkozások mellett a költségvetést is megrázhatja egy átgondolatlan lépés.

MN_SABLON

A főtitkár mindemellett óvatosságra intett, ugyanis ez a minimálbérért foglalkoztató, jellemzően kis- és középvállalkozásoknak alkalmazottanként most közel 25 százalékos kötelező béremelést okozna, amely sok céget tönkretenne. Ráadásul a minimálbért veszik alapul a szociális juttatások jelentős részénél, így a költségvetésre is jelentős terhet róna a lépés. Bevételi oldalról viszont jobban járhatna a büdzsé a magasabb adó- és járulékbevételek miatt. Perlusz László szerint néhány év múlva már érdemes megfontolni az egységes kötelező legkisebb kereset bevezetését, mivel a tényleges minimálbér várhatóan magától kikopik, akár öt éven belül néhány tízezer főre csökkenhet az érintettek száma. Jóval kisebb létszám mellett a rendszer átalakítása már kevésbé lenne kockázatos a gazdaság szereplőinek.

– Érdemi javulást okozhatna a lakosság jövedelmi helyzetében, ha a garantált bérminimum összege töltené be a kötelező legkisebb kereset szerepét. A lépéssel a legalacsonyabb keresetűek a mai összegeket alapul véve több mint harmincszázalékos béremelésben részesülnének, és a ma bérminimumért dolgozók keresetét is lényegesen meg kellene emelni a feszültségek elkerülése érdekében. Mindezzel együtt érdemi keresetfelzárkózás mehetne végbe, ám kevés esély van rá, hogy az ez évre is mindössze nyolcszázalékos emelési hajlandóság mellett a munkaadói képviseletek ebbe beleegyezzenek – értékelte a rendszert megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emellett szintén arra figyelmeztetett, a szociális juttatásokhoz és a közszféra béreihez is hozzá kellene nyúlni ebben az esetben, az államnak pedig jelentős kiadással kellene számolnia. Ugyanakkor a Munkástanácsok becslése szerint a jelenleg 250 ezer, hivatalosan minimálbérért dolgozó kétharmada a valóságban – nagyrészt zsebbe fizetéssel – jóval többet visz haza. Így a magasabb kötelező összeggel nőnének a költségvetés bevételei, tovább csökkenhetne a feketén fizetett jövedelmek aránya. Palkovics Imre hozzátette: közös munkaadói és szakszervezeti szándék esetén a szociális partnereknek megvan rá a lehetőségük, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a minimálbérrendszer átalakításáról.