Nem háríthat a boltos, ha nincs maszk az alkalmazottján

A járvány terjedésével még mindig meglehetősen vegyes a kép az üzletek és a vásárlók körében.

Forrás: Havran Zoltán

Egyre több helyen ellenőrzik a kötelező maszkviselés betartását, nem csupán a tömegközlekedésben, hanem a zárt terű boltokban is. Érvényesül a tömeghatás: a láncok üzleteiben, plázákban gyarapodik azok száma, akik felveszik a védőfelszerelést, de legalábbis a kezük ügyében van, ha használniuk kell.

Az alapszabály az, hogy mindenki, aki a kereskedelmi üzlet bármely területén tartózkodik – vagyis akár az eladótérben, a polcok között, a pult mögött, a kasszában, illetve a raktárban, hátsó területeken –, köteles maszkot húzni, hogy azzal a helyiségben tartózkodó többi embert, illetve saját magát is védje a vírusfertőzéstől.

A járvány terjedésével még mindig meglehetősen vegyes a kép az üzletek és a vásárlók körében. Gyakori például, hogy a vevők – ha van is náluk maszk – nem megfelelően hordják, például az állukra tolva vagy csak az egyik fülükre akasztva viselik.

A kisebb, önálló vagy kevésbé forgalmas lakótelepi boltokban az is előfordul, hogy egyáltalán nincs maszk az eladókon, és plexit sem építettek a biztonság érdekében, sőt az egyik külvárosi pékségben rendszeresen maszk és kesztyű nélkül szolgálnak ki, külön fertőtlenítő intézkedést pedig nem végeznek. Olyan esetről is hallottunk, hogy az egyik áruházlánc üzleteiben az alkalmazottak még ma is azt a maszkot használják, amit a tavaszi járványhullámban kiosztott számukra a cég, holott azok többnyire egyszer használatos eszközök voltak. Mivel a kereskedelmi szereplő nem pótolta azóta a készletet, a munkavállalók többsége saját készítésű vagy saját pénzen beszerzett maszkot használ.

– Nem egy boltban előfordult a nyáron, hogy belépve rám szólt az eladó: vegyem le nyugodtan a maszkot, ebben a melegben úgysem ellenőrzi senki. Áruházakban ezt nem tapasztaltam, ott inkább a vevők követnek el kihágásokat – mondta lapunknak egy olvasónk. Hozzátette, hogy mikor megkérdezte a pénztárost, miért nem visel védőeszközt, az alkalmazott azt mondta, nem kapott a főnökétől, a saját pénzéből pedig nem tudja hónapokon át biztosítani.

Ez amiatt érdekes, mert már több fővárosi kerületben járják az üzleteket az ellenőrök, és minden szabályszegő számíthat büntetésre, amitől félnek is az érintettek, ám az üzletek üzemeltetői tévedésben vannak, ha azt gondolják, nem az ő felelősségük, hord-e maszkot a boltban dolgozó alkalmazott. Az üzlet üzemeltetőjének ugyanis biztosítania kell a munkához a védőeszközt.

Erről az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára beszélt lapunknak. Vámos György elmondta, hogy vegyes a kép az üzletekben, pedig mindenki a saját maszkviseléséért felelős, kihágás esetén pedig büntethető is. Tisztázta: a pénztáros, ­az eladó maszkviseléséért a munkaadója, vagyis a kereskedő kérhető számon, aki ráadásul köteles felhívni a vevők figyelmét, emellett figyelmeztethet is az ­előírt maszk felvételére.

– A munkaidőben a munkáltatónak kötelessége biztosítani a maszkot a dolgozóknak, amit a bolti munkavégzése során az alkalmazott hordani tud. Ez esetben a maszk munkavégzéshez szükséges védőeszköznek minősül – erősítette meg a jogszabály alapján a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Bubenkó Csaba kiemelte: nem megengedhető, hogy bármilyen egészségügyi probléma felmerüljön a lakossági fogyasztást kiszolgáló üzletekben a maszkviselés szabotálásával. Annál is inkább, mivel a gazdaság motorja a kiskereskedelem, amely a GDP tíz százalékát termeli, ezért ha az első hullámhoz hasonlóan újra sokkhatás éri az alapvető termékek ellátási láncát, az tragikus lenne a fogyasztást garantáló munkahelyek szempontjából.