Csáky Pál: Az EU lépjen fel a Benes-dekrétumok ellen!

Az Európai Bizottság nem engedheti meg magának, hogy egy tagállamban nemzetiségi alapon történő vagyonelkobzáshoz, illetve ahhoz asszisztáljon, hogy ha ezt egy uniós polgár kifogásolja, börtönbüntetést kockáztasson – mondja interjúnkban Csáky Pál, a felvidéki közélet egyik legismertebb személyisége, volt szlovákiai miniszterelnök-helyettes, magyar pártelnök.

Fotó: Kurucz Árpád

– A négyből hány pont megvalósítását tartja jelenleg reálisnak? 

– Az első kettőt, mégpedig európai fórumok segítségével. De a harmadikat, a bocsánatkérést is az asztalra kellene tenni, mert, ahogy említettem, van rá precedens. 

– Az Európai Unió meghátrálásra tudná kényszeríteni Szlovákiát, vagy akár Csehországot a dekrétumok ügyében? 

– Most zajlik is egy monitorozás, amelyhez mi is megküldtük a véleményünket. Meglátjuk, mi lesz belőle. De az Európai Bizottságnak mint az uniós jogrend őrének kötelessége lenne, hogy ebben fellépjen. Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy egy tagállamban nemzetiségi alapon történő vagyonelkobzáshoz asszisztáljon, illetve ahhoz, hogy egy uniós polgár ennek kifogásolásáért börtönbüntetést kockáztasson. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök 2024 júliusában, másfél hónappal az ellene elkövetett merényletkísérlet után. Fotó: Jaroslav Novak / TASR

– Tudnak ők kötözködni tagállamokkal, ha akarnak; ezt Magyarország és Lengyelország példáján is láthattuk az elmúlt években. De mégiscsak gyengíti a magyar érdekképviseletet, hogy – több más országgal ellentétben, ahol külhoni magyarok élnek – a szlovákiai magyar párt már jó ideje kiszorult a parlamentből. A felmérések szerint a Magyar Szövetség most sem jutna be. Miben látja a fő problémát? 

– „Utódaim” nincsenek könnyű helyzetben. A legnagyobb probléma a felvidéki magyarság szétcsúszása, deklasszálódása is, a fiatalok már nem tudnak megfelelő válaszokat adni a mai kor turbulenciáira. A felvidéki magyar lélek az 1980-as, 90-es években egészségesebb volt. Miközben a helyzet a létszámunkat illetően jobb lehet annál, amit a népszámlálási adatok sugallnak – ezek szerint a magyar nemzetiségűek száma tíz év alatt 37 ezer fővel, 423 ezerre csökkent –, mivel a statisztikai hivatal sok polgár félelmei szerint nem biztosította a népszámlálás anonim voltát. Így a sokszorosára ugrott azok, köztük magyarok száma, akik ezt az érzékeny adatot nem töltötték ki. De tény, hogy a liberális szellem elterjedésével, amelyben a lelki gátak roncsolásával úttörő volt annak idején a M0st–Híd szlovák–magyar vegyes párt megjelenése, ahol, ha egy szlovák is belépett a terembe, máris szlovákul kellett beszélni, megindult egyfajta önfeladás. Sokaknak már nem fontos, hogy magyarként jelenjenek meg, még a szlovákiai magyar tanárképzésben is ez sajnos a helyzet. A mi sorainkból minden harmadik választó szlovák pártra szavaz, illetve otthon marad. 

Névjegy. Csáky Pál 1956-ban született Ipolyságon. 1990-től a szlovák parlament képviselője, 1998-tól 2006-ig miniszterelnök-helyettes, 2007 és 2010 között a Magyar Koalíció Pártja elnöke, 2014–19-ben európai parlamenti képviselő. Számos könyve jelent meg. A budapesti Udvari Kamaraszínház jelenleg is játssza az 1919-es pozsonyi sortűzről szóló darabját, míg az 1956-os forradalom felvidéki vonatkozásairól írt drámáját a József Attila Színház mutatja be októberben.

Borítókép: Csáky Pál (Fotó: Kurucz Árpád)