Szolgáltatóház lesz a falusi kisboltokból

Valamennyi településen biztosítaná a kormány a napi fogyasztású élelmiszerek, mindennapos alapcikkek helyi beszerzését a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból – jelenleg mintegy háromszáz kistelepülésen nincs semmilyen bolt. Az új és meglévő üzleteket szolgáltató központokká alakítanák át postával, patikával – vázolta a terveket lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz–Coop Szövetség elnöke.

Fotó: Mirkó István

– Nagy örömmel vettük, hogy jelentős pénzkeretet különített el a kormány a kistelepülések lakosságmegtartó erejének növelésére, ezen belül arra, hogy támogassa az ott működő kiskereskedelmi egységek megújítását, hosszú távú működtetését. A vidéki kisboltok programjának előkészületeiben más szakmai szervezetekkel együtt három éve együttműködünk a kormányzattal, és most elérkezett az ideje annak, hogy meghirdessék a vidéki ellátási lánc megerősítéséről szóló, példátlanul nagy programot – közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

Zs. Szőke Zoltán azért kérdeztük, mert Gulyás Gergely nemrég bejelentette:

a Magyar falu program egyedi pályázati rendszerében összesen 45 milliárd forint támogatást biztosítanak a kétezer lélekszám alatti települések kisboltjainak megújulására,

hogy a közszolgáltatásokat mindenütt elérhetővé tegyék.

Több településen bezárásra kényszerültek a boltok, mert nem bírták kitermelni a béreket. Most újra kinyithatnak Fotó: Mirkó István

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a több szolgáltatást nyújtó közösségi terek kialakítását támogatják. – A nagy élelmiszeripari multicégek megjelenésével a kisboltok az elmúlt években bezárásra kényszerültek a legkisebb településeken. Ezért döntöttünk arról, hogy pluszforrást biztosítunk a működésükre – fogalmazott Gulyás Gergely.

Nem bírták a terheket, lehúzták a rolót

Zs. Szőke Zoltán lapunknak felidézte: a hatéves bérmegállapodást követően több olyan kisvállalkozás került veszteséges helyzetbe, ahol nem tudták kitermelni a kötelező emeléseket az alacsony forgalom melletti kevés árrésből.

– Az árrés 70-80 százalékát kellett a bérekre, járulékokra költeniük, ami végül több helyütt boltbezárásokhoz vezetett – vázolta az Áfeosz–Coop Szövetség elnöke. Mint mondta,

ma nagyjából háromszáz hazai kistelepülésen nincs semmilyen alapvető bolt,

ahhoz, hogy a lakosok a friss fogyasztási cikkeket, élelmiszereket megvásárolhassák, a falujuktól távolabb kell menniük.

Ezzel együtt mintegy 2400 olyan település van, ahol kétezernél kevesebben élnek, innen pályázhatnak a meglévő kisboltok a támogatásra.

– Körülbelül másfél millió embert érinthetnek a 45 milliárdos keretből támogatott fejlesztések. Nagy lehetőség ez a vidéki boltosoknak: már sokan érdeklődtek, de mindenki várja a részletszabályokat; a rendelet egy-két héten belül megjelenhet – fűzte hozzá a kereskedelmi lánc elnöke.

színvonalasabb, új szolgáltatások jönnek

Zs. Szőke Zoltán arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a pályázaton elnyerhető támogatásokból egyrészt az ellátatlan településeken új üzletek épülnének és újranyithatnak a korábban bezárt egységek. A kereskedők kérhetnek pénzt a jelenleg is működő boltok korszerűsítésére is, például jelentősebb energiahatékonysági beruházásokra, de a modernebb berendezés, a költségtakarékos működés megteremtése is a támogatandó célok között lehet.

Közösségi terek a lakosságért

A szakember kiemelte: az egyik legjelentősebb újítás az lesz, hogy

az átalakított boltok a jövőben nem csupán önálló élelmiszer-kereskedelmi egységként kapcsolódnak be a falvak életébe.

A beruházásokkal olyan közösségi tereket, szolgáltató központokat alakítanak ki az épületekben, amelyek találkozási pontok lehetnek, és ahol más közszolgáltatások is elérhetők lesznek, például a posta vagy a gyógyszertár.

– A falu szolgáltató központjává válnának a megújuló, magyar kézben lévő üzletek, ahol megerősödnek a munkahelyek és újakat is létrehoznak. Arról nem beszélve, hogy sokkal könnyebbé válnak a legkisebb településeken élők mindennapjai.

Az a cél, hogy ne legyen Magyarországon olyan település, ahol a napi fogyasztási cikkeket nem tudják helyben beszerezni a lakosok

– húzta alá Zs. Szőke Zoltán.