A Klíma- és természetvédelmi akciótervhez kapcsolódó, jelenleg a parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslatokról tájékoztatott egy keddi háttérbeszélgetésen az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője, valamint két illetékes államtitkára. Palkovics László miniszter elmondta, hogy a tervezetek közül három a hulladékgazdálkodást érinti, három pedig az energiastratégiát.
Az utóbbi témát Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár részletezte, kiemelve az energiahatékonysági kötelezettség rendszerének bevezetését. Ennek alapján a Magyarországon működő legnagyobb energiakereskedő és -szolgáltató vállalatoknak kötelessége lenne energetikai beruházások elvégzése. A tárca számításai szerint
ezek a fejlesztések a következő tíz évben mintegy ezermilliárd forintot jelentenének a piacnak – 222 milliárd forint adóbevételt generálnának – és mintegy kilencven petajoule (PJ) energiamegtakarítást eredményeznének
(a 2019-es primer energiafogyasztásunk a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 1107,6 PJ volt). Emellett nagyjából 2,7 milliárd köbméter földgáz importját lehetne megspórolni, ami a fogyasztóknak 270 milliárd forintot jelentene. Az így nem felhasznált földgázzal ötmillió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz keletkezne az ország területén.
Fotó: Mirkó István
Kaderják Péter szólt arról is, hogy a tárcának az év végéig le kell zárnia a 2050-ig szóló Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát. A dokumentumot ezekben a hetekben véglegesítik, a jövő év elején kerül nyilvánosságra. Feladat még
Nagy átalakítás vár a magyarországi hulladékgazdálkodásra is. Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár tájékoztatása szerint a
Nemzeti koncessziós iroda a jövő év elején írhatja ki azt a pályázatot, amely révén kiválaszthatják a hulladékgazdálkodási koncessziót irányító vállalatot.
A nyertes cégnek az lesz a feladata, hogy országszerte megszervezze a hulladék begyűjtését és feldolgozását alvállalkozók segítségével. A tárca a terület hatékonyságának növekedését várja az új rendszertől.
Az államtitkár felidézte, hogy januártól feláll a hulladékgazdálkodási hatóság is, amelynek elsődleges feladata az illegális hulladéklerakás felszámolása. A megyei kormányhivataloknak kell húsz-húsz munkavállalót kinevezni a terület kezelésére, emellett a terepmunkában például a nemzeti parkok dolgozói, vadőrök, erdészek kapnak hatósági jogokat. Így mintegy hatezer munkavállalóval lehet számolni, akik – amennyiben a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés – súlyos pénzbírságot szabhatnak ki a tetten ért illegális szemetelőre. A mértékeket érzékeltetve Boros Anita példaként elmondta:
egy gumiabroncs illegális elhelyezése százezer forintos büntetést érhet.
