– A vállalkozások 494 milliárd forintot költöttek tavaly kutatásra és fejlesztésre (K+F), ennek valamivel több mint a felét a nagyvállalatok, a fennmaradó részét pedig a kis- és középvállalkozások (kkv) adták – válaszolt a Magyar Nemzet kérdésére Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke azon a sajtóeseményen, amelyen a hazai innovációs rendszer megújításának eredményeit mutatták be. Hozzáfűzte, a fenti szám azt is mutatja, hogy Magyarországon már a K+F költések 76 százaléka vállalati forrású, vagyis sikerült elérni a fejlett országokban tapasztalható egészséges arányt.
Eközben növekszik az állam hozzájárulása is. Bódis József, az innovációs tárca tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkára ennek alátámasztására felidézte a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tavaly a K+F tevékenységre fordított 654 milliárd forint a bruttó nemzeti termék (GDP) 1,53 százalékát jelentette. Bódis József rámutatott: az alapján, hogy 2017-ben még 1,35 százalék volt az arány, elérhetőnek tűnik a háromszázalékos ráta 2030-ra. Az államtitkár a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanulmányát idézve pedig arról számolt be, hogy az egyetem tudásalapú gazdaságok összehasonlítása alapján készített ranglistáján Magyarország a tizenötödik helyezést érte el a 128 vizsgált ország között. A nemrégiben publikált felmérésben azt elemezték, hogy az egyes államok mennyire összetett termékekkel jelennek meg a külpiacokon.
Jelentős előrelépés látszik a kutatók létszámában is – folytatta az államtitkár –, ma már több mint 66 ezren dolgoznak ilyen munkakörben. Birkner Zoltán ehhez hozzátette, hogy mára háromezer-ötszázra bővült a kutatóhelyek száma: a 12 százalékos növekedésben jelentős részt képviselnek a magyar tulajdonú kkv-k, ami a hivatal elnöke szerint bizakodásra ad okot. A nagyvállalatok pedig ugyan a kutatóhelyek számából csak 7,2 százalékos arányt képviseltek tavaly, mégis ezek adták a szektor 494 milliárd forintnyi K+F ráfordításainak 58 százalékát.
Ám Birkner Zoltán szerint nem megnyugtató az a legfeljebb hatszázalékos arány, amely az egyetemeken és a kutatóintézetekben a vállalati finanszírozást mutatja. – Az egyre erősödő vállalati rétegnek növekvő hatékonysággal kellene ebben részt vennie. Ezért indult el az Eötvös Loránd- és a Bay Zoltán-kutatóhálózat kiépítése azzal a feladattal, hogy a kutatóhelyeket és -intézeteket összekössék a vállalati szférával, a kapcsolatot erősítsék. Így a tudásvagyont markánsabban lehet megmutatni a piacnak, amely a tőkéjével járul hozzá a magyar kutatás-fejlesztés és innováció erősödéséhez – hangsúlyozta az elnök.
