– Nem lehet öt-tíz évente szemléletet váltani egy olyan ágazatban, ahol a beruházások hosszú távon térülnek meg. Ha a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítik, az egész ágazat jövője kerülhet veszélybe, és uniós szinten is nagy kiesést jelenthet, ha leáll a ketreces termelés – jegyezte meg. Majd hozzátette: semmi sem bizonyítja, hogy állategészségügyi szempontból káros lenne ez a tartástechnológia, sőt számos előnnyel jár. Amellett, hogy a legköltséghatékonyabb metódus, a ketreces tartásból származó tojás a legkevésbé szennyezett, tehát a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak.
– A ketreces tyúktartás környezetkímélő, e technológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, valamint az ammóniakibocsátás is a ketreces tartásban a legalacsonyabb – mondta a szakember.
Itthon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb, ezért a hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak, emellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia. Szép Imre a lakosság korrekt tájékoztatását ítéli a legfontosabb lépésnek, így az elmúlt évek fogyasztásösztönző lépései után – amelyek sikerre vezettek – a tartási módok megismertetése érdekében is kampányt indítanának. A szövetség továbbá az üzletláncoktól is azt várja, hogy ne csak egyetlen kiragadott momentummal, hanem átfogó szakmai érvelésekkel biztassák a fogyasztókat az alternatív forrásból származó tojás fogyasztására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!