Brit igazságügy-miniszter szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlament döntését

A brit igazságügy-miniszter szerint ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül.

David Gauke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha az alsóház megszavazná például a vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val, Gauke úgy fogalmazott: ha az alsóházi képviselők „elsöprő többséggel” megszavaznak egy olyan változatot, amely kizárja a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból, és ezzel együtt a brexit valamely enyhébb formájára voksolnak, nem lenne tartható álláspont a kormány részéről ennek figyelmen kívül hagyása.

Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy ebben az esetben a kormány nem dönthetne úgy, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg.

Gauke az első kabinettag, aki utalást tett annak a lehetőségére, hogy az alsóház által mérlegelt alternatív brexit-forgatókönyveket a kormány figyelembe veheti.

A brit sajtó egybehangzó vasárnapi értesülései szerint ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának számos tagja aláírt egy levelet, amely arra szólítja fel Theresa May miniszterelnököt, hogy a megállapodás nélküli kilépést részesítse előnyben a brexit valamely „puhább” változata ellenében.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap úgy tudja, hogy a levelet az alsóházi tory frakció több mint a fele, 170 képviselő aláírta, köztük kormánytagok.

Hétfőn várhatóan a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre – a kormány ellenzésével dacolva – kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése végett, hogy ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség.

Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szavazott, de ezek egyike sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn.

Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU-val a brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók.

Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lépett volna ki az Európai Unióból.

A londoni alsóház azonban háromszor is elutasította a kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást, és Theresa May már a második visszautasítás után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Mivel a brexit-megállapodást az alsóház a pénteken tartott harmadik szavazáson is elvetette, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig jeleznie kell a brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Ha e határidőig nincs előrelépés a további brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány – jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja, akkor április 12-én a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

David Gauke igazságügy-miniszter azonban a vasárnapi BBC-interjúműsorban kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból „nagyon-nagyon rossz hír” lenne.

Egy ilyen forgatókönyv ugyanis Gauke szerint már rövid távon komoly gazdasági felfordulást okozna, hosszú távon a beruházásokra is hatással lenne, nemzetbiztonsági szempontból pedig aggályos az is, hogy London hogyan tudná fenntartani a jelenlegi szintű információcserét az uniós országokkal.

A miniszter közölte: őt nagyon aggasztja az is, hogy egy ilyen brexit-forgatókönyv milyen hatással lenne az Egyesült Királyság integritására.

Gauke szerint ugyanis ha kemény brexit esetén ismét határellenőrzést kellene bevezetni a jelenleg teljesen nyitott ír-északír határon, „az kérdőjelessé tehetné Észak-Írország jövőjét az Egyesült Királyságon belül”.

Ugyanezt a lehetőséget Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök sem zárta ki. Major ugyanebben a vasárnapi BBC-műsorban nyilatkozva úgy fogalmazott: megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyság Észak-Írországot és Skóciát is „elveszítheti”.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson országos átlagban a választók 51,89 százaléka a kilépésre, Skóciában azonban 62 százalék, Észak-Írországban 55,8 százalék a bennmaradásra voksolt.