Brit igazságügy-miniszter szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlament döntését

A brit igazságügy-miniszter szerint ha a parlament megszavazza a brit EU-tagság megszűnésének valamely enyhébb formáját, azt a kormány nem hagyhatná figyelmen kívül.

A londoni alsóház azonban háromszor is elutasította a kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást, és Theresa May már a második visszautasítás után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Mivel a brexit-megállapodást az alsóház a pénteken tartott harmadik szavazáson is elvetette, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig jeleznie kell a brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Ha e határidőig nincs előrelépés a további brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány – jelenlegi álláspontjának megfelelően – elutasítja, akkor április 12-én a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

David Gauke igazságügy-miniszter azonban a vasárnapi BBC-interjúműsorban kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból „nagyon-nagyon rossz hír” lenne.

Egy ilyen forgatókönyv ugyanis Gauke szerint már rövid távon komoly gazdasági felfordulást okozna, hosszú távon a beruházásokra is hatással lenne, nemzetbiztonsági szempontból pedig aggályos az is, hogy London hogyan tudná fenntartani a jelenlegi szintű információcserét az uniós országokkal.

A miniszter közölte: őt nagyon aggasztja az is, hogy egy ilyen brexit-forgatókönyv milyen hatással lenne az Egyesült Királyság integritására.

Gauke szerint ugyanis ha kemény brexit esetén ismét határellenőrzést kellene bevezetni a jelenleg teljesen nyitott ír-északír határon, „az kérdőjelessé tehetné Észak-Írország jövőjét az Egyesült Királyságon belül”.

Ugyanezt a lehetőséget Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök sem zárta ki. Major ugyanebben a vasárnapi BBC-műsorban nyilatkozva úgy fogalmazott: megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyság Észak-Írországot és Skóciát is „elveszítheti”.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson országos átlagban a választók 51,89 százaléka a kilépésre, Skóciában azonban 62 százalék, Észak-Írországban 55,8 százalék a bennmaradásra voksolt.