Nagyhatalmak közti libikóka

Szigorította a külföldi működő tőke beáramlásának szabályait a kormány. A január elsejétől hatályos törvény egy uniós folyamathoz illeszkedik, a háttérben azonban az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás jelenik meg. Európa sajátos dilemma előtt áll: miközben eleget kell tennie a washingtoni kéréseknek, a külföldi befektetőket sem ijesztheti el.

A kínai vállalat élen jár az 5G internetes technológia kiépítésében, Washington azonban veszélyt lát a cég térhódításában Fotó: Reuters

A kínai vállalat élen jár az 5G internetes technológia kiépítésében, Washington azonban veszélyt lát a cég térhódításában
Fotó: Reuters

AMERIKAi NYOMÁS

Bár a folyamat háttereként a német robotikai vállalat, a KUKA 2016-os kínai felvásárlását szokás megnevezni, más kutatók szerint az Egyesült Államok már jóval korábban nyomást gyakorolt az Európai Unióra. Ivana Karaskova, a közép-európai kutatókat tömörítő intézet, a Chinfluence elemzője lapunknak elmondta, elsőként a kínai működő tőke természetét 2011 óta vizsgáló Rhodium Group agytrösztön keresztül érkezett a jelzés Európába. Elemzésük arra hívta fel a figyelmet, hogy kínai tőkéből egyre több startup vállalatot vásárolnak fel a Szilícium-völgyben.

Azóta elmérgesedett a kereskedelmi konfliktus Kína és az Egyesült Államok között, Washington ezért már leplezetlenül lobbizik a kínai gazdasági térhódítás ellen. Hazánkat is elérte a diplomáciai offenzíva, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatása során figyelmeztetett a kínai hátterű telekommunikációs multi, a Huawei jelentette veszélyekre. Washington szerint a Huawei Peking megbízásából a felhasználói után kémked, aminek veszélye az 5G internetes technológia térhódításával rohamosan növekszik.

A kínai vállalat élen jár a nagyobb sávszélességet biztosító technológia kiépítésében, a rendszeren áramló információt pedig a 2017-ben elfogadott kínai nemzetbiztonsági törvény értelmében át kell adnia a pekingi hatóságoknak. Gecse Mariann, a Huawei magyarországi vállalatának kommunikációs vezetője azonban cáfolja a vádakat. A Magyar Nemzetnek elmondta, vállalatuk bizalmasan kezeli a felhasználók adatait, a kínai nemzetbiztonsági törvény, miután nemzetközi jogi irodák értelmezését kérte a vállalat, nem kötelezi az eszközbeszállítókat, csak a távközlési szolgáltatókat és csak Kínán belül bizonyos, a bíróságok által jóváhagyott esetekben a kínai nemzetbiztonsági szervezetekkel való együttműködésre.

A Huawei mindenesetre jóval az adatszolgáltatásról szóló törvény előtt az Egyesült Államok hatóságainak céltáblájává vált. Nemrég került nyilvánosságra, hogy az FBI már 2007-ben kihallgatta a vállalatalapító Zsen Cseng-fejt (Ren Zhengfei), majd 2012-ben felhívta a washingtoni kongresszus figyelmét a Huawei és a másik kínai telekommunikációs cég, a ZTE jelentette nemzetbiztonsági kockázatra. Ahogy a The Economist is utal rá, a konfliktus hátterében legalább olyan fontosak a gazdasági, mint a nemzetbiztonsági szempontok. A Huawei a leggyorsabban fejlődő kínai vállalat, 2018-ban 110 milliárd dollár értékű technológiát adott el, ebből 200 millió okostelefont, valamint 1500 hálózati rendszert értékesített. Ezzel a nemzetközi telekommunikációs piac 28 százalékát szerezte meg.

ELSŐDLEGES SZŰRŐ

Az Egyesült Államok és a Huawei közötti csatározás miatt az Európai Unió kötéltáncra kényszerül. Miközben a tagállamoknak komolyan kell venniük az Egyesült Államok által hangoztatott veszélyeket, a túl szigorú törvényi szabályozás elriaszthatja a befektetőket.

Horváthy Balázs nemzetközi jogász szerint Magyarország az enyhébb szabályozást választotta. – A január elsejétől hatályos törvény egzaktan meghatározza az érzékenynek minősülő iparágakat, ez a kiszámíthatóság pedig pozitív üzenetet hordoz a külföldi beruházókra nézve – mondta lapunknak Horváthy. A nemzetközi jogász hozzátette, a törvény ugyanakkor olyan iparágakat szabályoz, amelyekre már korábban is szigorú szabályok vonatkoztak, így a Belügyminisztérium lényegé­ben egy elsődleges szűrőként funkcionál az eddig is létező hatósági vizsgálatok előtt.

– A lengyel törvény nagyságrendekkel nagyobb büntetést tesz lehetővé – ezt már Peragovics Tamás, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója mondta lapunknak. Szerinte is enyhébb a magyar jogszabály a nemzetközi példákhoz képest, igaz, az Európai Bizottság által kidolgozott tervezet az eredeti elképzeléseknél jóval enyhébbre sikerült. Peragovics szerint a közös, uniós rendelet sem lesz kényszerítő erejű, Brüsszel egy szimbolikus, politikai szintet emel be a külföldi befektetések vizsgálatára.

– Volt arról szó, hogy az Európai Bizottság vizsgálhat egyes külföldi beruházásokat, erre azonban nem kerül sor – mondta Peragovics Tamás, vagyis Brüsszel legfeljebb politikai nyomást gyakorolhat a tagállamokra.