A terrortámadás miatt beszüntették hétfőn a kampányt a holland politikai pártok, amelyek már hónapok óta készülnek a holnapi tartományi választásokra. Az ország tizenkét tartományában vonulnak majd a szavazóurnákhoz a választópolgárok, a voksolás jelentőségét pedig azért sem érdemes lebecsülni, mert az eredmények határozzák majd meg a holland törvényhozás felsőházának, a szenátusnak a jövőbeli összetételét.
Nem véletlen, hogy az egyébként elhanyagolhatónak tűnő szavazás a holland politikai elit nagyágyúit is megmozgatta: Mark Rutte miniszterelnök (első képünkön), illetve a szélsőségesnek titulált Thierry Baudet (második képünkön) és Geert Wilders is ringbe száll a szavazatokért. A négypárti kormányt igazgató liberális kormányfőnek ugyanakkor nem kecsegtet sok jóval a voksolás: az előzetes felmérések szerint pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) tizenkét széket szerez majd a 75 fős felsőházban, így továbbra is a Benelux állam legnagyobb politikai ereje marad, de a kormánypártok minden bizonnyal elveszítik jelenlegi, mindössze egyfős többségüket.

Utóbbiért részben a töredezett holland politikai rendszer okolható: a kis- és közepes méretű pártok nagy száma miatt a szenátus 75 mandátumán feltehetőleg nem kevesebb, mint 14 párt osztozik majd, bebetonozva a gyakori kritikát, miszerint az érdekek sokszínűségére oly sokat adó Hollandia gyakorlatilag irányíthatatlanná kezd válni. Mark Rutte politikai gyengélkedését másrészről a populistaként számontartott politikusok egyre nagyobb támogatottsága is indokolja.
A holland politikába frissen berobbant Thierry Baudet-nak és Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű, euroszkeptikus és bevándorlásellenes pártjának például nyolc mandátumot jósolnak, ami jelentős teljesítmény egy olyan tömörüléstől, amely még sosem képviseltette magát a holland felsőházban. A felmérések egyébként azt is jelzik: ha ma tartanák a parlamenti választásokat, az FvD a mostani, két alsóházi mandátumánál kilencszer többet, összesen 18 képviselői helyet szerezne meg.