Szintén előkelő helyen végezhet az iszlamofób kijelentéseiről elhíresült Geert Wilders és a Szabadságpárt, amely feltehetőleg nem tud majd erősödni, de kilenc képviselőjével így is a negyedik legerősebb párt a felsőházban. Árulkodó, hogy a választásra jogosultak körében a Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért együttes támogatottsága eléri a 35 százalékot.
Mindamellett, hogy a két párt imázsa, illetve politikája részleteiben azért eltér egymástól, a bevándorlásellenesek szavazataira mindkét tömörülés építhet hosszú távon is. – Elégedetlenség van a holland jobboldalon, mivel továbbra is magas az érkező, főként hátrányos helyzetű migránsok száma. Arról nem is beszélve, hogy a lakosságon belüli egyre nagyobb arányuk nem vonja maga után az egyre könnyebb integrációt – írta a flamand Doorbraak híroldal munkatársa, arra emlékeztetve: Hollandia 2018-ban 27 ezer bevándorlót fogadott, a migrációs válság csúcsán pedig több mint ötvenezer ember előtt nyitotta meg a kapuit.
A holland sajtó egy másik jelenségre is figyelmeztet, miszerint a klímaváltozás szkeptikusai is egyre elégedetlenebbek a Rutte-kormánnyal. A Maurice de Hond kutatóintézet szerint a liberális VVD-szavazók jelentős része vált mára FvD-szimpatizánssá, mivel úgy érzi: az éghajlatpolitika tekintetében a kormány „elbalosodott”. Egy friss felmérés szerint a hollandok a növekvő energiaárak nyomán gondolták meg magukat, és másfél év alatt tizenöt százalékot csökkent, így ma 65 százalékra tehető azoknak a száma, akik valóban aggasztónak tartják a klímaváltozás mértékét. A szintén nagy népszerűségnek örvendő ellenzéki Zöld Baloldal (Groenlinks) egyébként folyamatosan nyomás alatt tartja a Rutte-kormányt a klímakérdésben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!