Brüsszel emelné a magyar klímacélokat

Bár a magyar kormány hivatalosan nem támogatja az uniós klímacélt, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn a klímaváltozás elleni hatékony, globális fellépést sürgette.

Egészségügyi károkat okoz a magas kibocsátás Fotó: Teknős Miklós

Nemcsak az uniós posztok kiosztása kapcsán figyel a világ a holnap kezdődő EU-csúcsra: az állam- és kormányfők bolygónk jövője szempontjából is jelentős döntéseket hozhatnak. Hazánknak tegnap küldte el ajánlásait az Európai Bizottság a magyar Nemzeti energia- és klímatervvel (NEKT) kapcsolatban. Mint azt korábban megírtuk, az EU-tagországok klíma- és energiapolitikai terveinek az év végéig kell elkészülniük.

A bizottsági ajánlás ambiciózusabb célok kitűzésére sürgeti hazánkat: a megújuló források részarányát legalább 23 százalékra emelné 2030-ra, miközben a jelenlegi cél húsz százalék. A következő két évtizedben egyébként a NEKT többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyven százalékkal való csökkentését irányozza elő. A közös EU-s klímacél az, hogy 2050-ig elérjük az uniós karbonsemlegességet, vagyis a tagállamok ne bocsássanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit el tudnak nyelni.

Bár a magyar kormány hivatalosan nem támogatja az uniós klímacélt, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn a klímaváltozás elleni hatékony, globális fellépést sürgette. Kiemelte, Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, bár hozzátette azt is, nem szeretne engedni abból az alapvető elvárásából, hogy a nemzeti energiamix összetételének meghatározását nemzeti hatáskörben kell tartani.

A környezetvédő szervezetek tegnap közös levéllel fordultak a magyar miniszterelnökhöz, bízva abban, hogy kulcsszerepet vállal majd a visegrádi országok körében a klímavédelmi célok emelésében. Egyúttal felkérték a kormányt, hogy figyelembe véve a bizottság ajánlását, emelje a 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célt legalább 55 százalékra, és ennek elérésébe jobban vonják be a közlekedési ágazatot is.

Egészségügyi károkat okoz a magas kibocsátás
Fotó: Teknős Miklós

– Hazánkban a legsürgetőbb lépés a fosszilis energiák támogatásának megvonása és a szén teljes kivezetése (dekarbonizáció) volna – nyilatkozta lapunknak Szegő Judit, a levelet kidolgozó egyik szakmai szervezet, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi projektvezetője. Kiemelte emellett az épületállomány energiahatékonyítását, a fűtési rendszerben távhő elterjesztését, illetve a megújuló energiák használatának elősegítését. Hangsúlyozta, társadalmi párbeszédet sürgetnek, illetve előirányozzák „a környezetvédelmi és egyéb kapcsolódó ellenőrző hatóságok személyi állományának és anyagi feltételrendszerének jelentős javítását, ami a jogszabályok betarthatóságának alapvető feltétele”.

A szakértő szerint uniós és hazai szinten sem elegendő pusztán a dekarbonizáció, ugyanúgy szükséges az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának elősegítése, hogy az emberek az életszínvonalukon minél kevésbé érezzék a karbonsemlegességre való áttérés hatásait. Az alkalmazkodás, a felkészülés a változásokra is kulcsfontosságú, és sürgető a felkészülés a mezőgazdaságban és az épületek terén is. Ha a tagállamok végleges terveiből sem áll össze a karbonsemleges EU 2050-re, az unió új vészforgatókönyvvel fog előállni. Ez bizonyosan azokat a tagállamokat részesíti előnyben finanszírozási szempontból, amelyek nagyobb ambíciót mutatnak a karbonsemlegesség iránt – emelte ki Szegő Judit.