– A visegrádi országok olyan jelölteket támogatnak az Európai Unió vezető tisztségeire, akik megfelelő tapasztalattal és felkészültséggel rendelkeznek, és akik tisztelik a közép-európai népeket, valamint a V4-ek együttműködését. Kifejezett elvárás tehát velük szemben, hogy a közös döntések meghozatalakor mindig vegyék figyelembe a közép-európai szempontokat és érdekeket – ismertette a csütörtöki, budapesti informális V4-csúcson elhangzottakat Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a távirati irodának.
Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Budapesten, a karmelita kolostorban egyeztetett a közép-európai országoknak a kontinens jövőjéért viselt felelősségéről, az EU új tisztségviselőinek kiválasztási folyamatáról, valamint a soron következő cseh V4-elnökség programjáról, tette hozzá. Mint Havasi Bertalan közölte, az informális találkozón a kormányfők egyetértettek abban: a V4-együttműködés meghatározó szerepet játszik Európa jövőjének alakításában. A visegrádi országok vezetői tudatában vannak e felelősségüknek, ezért aktívan vesznek részt az unióval kapcsolatos vitákban, ideértve a személyi kérdéseket is. Az egyeztetésen a felek megállapodtak abban, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón a V4-ek közös álláspontot képviselnek, mind a személyi-vezetői, mind a tartalmi ügyek tekintetében, mondta a sajtóiroda vezetője. Andrej Babis egyben tájékoztatta kollégáit a július 1-jén induló cseh V4-elnökség programjának főbb pontjairól is.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Mindamellett az továbbra sem egyértelmű, kit támogatnak a négyek az Európai Bizottság élére, az ősszel távozó Jean-Claude Juncker utódjául. Mint arról tegnap lapunk is írt, korábban felmerült Maros Sefcovic szlovák diplomata neve, de arra vajmi kevés esély van, hogy erre a posztra a nyugati EU-tagországok támogassanak egy közép-európai jelöltet. Sefcovic esetében a V4-eknek reálisabb esélyük lenne arra, hogy az EU következő kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, az olasz Federica Mogherini utódjaként fogadtassák el őt. Azt is figyelembe kell venni: a kulcspozíciók egy részében számos tagország női befutót akar látni, így a V4-eknek jobbak lennének az esélyei, ha női politikus mellett lobbiznak. Nem egyértelmű, hogy él-e még egyáltalán az EU-ban az úgynevezett csúcsjelölti rendszer, vagyis az, hogy – akárcsak öt éve – az Európai Bizottság leendő elnöke a májusi EP-választásokon indult valamelyik nagy uniós pártcsalád listavezetője legyen.
Ha megdől ez a rendszer, a francia Michel Barnier is esélyes Juncker utódjának.
