Észak-Rajna–Vesztfália tartományi belügyminisztériumának bejelentése szerint sajtóközleményeikben ezentúl megjelölik a bűnelkövetéssel gyanúsított emberek származását is, amennyiben az kétséget kizáróan megállapítható. Herbert Reul (képünkön) belügyminiszter szerint az intézkedés a nagyobb átláthatóságot szolgálja. – Minden gyanúsított kétségtelen nemzetiségét nyilvánosságra hozzuk, természetesen a németekét is. Meggyőződésem, hogy ez a fajta átláthatóság a legjobb eszköz a szélhámosság ellen – mondta a CDU politikusa. A nemzetiség nyilvánosságra hozásának gyakorlata tartományonként változó. Több helyen csak akkor élnek vele, ha megjelölése szorosan összefügg a bűntény jellegével. Az, hogy a gyanúsított nemzetiségét összefüggésbe hozzák egy bűnesettel, gyakran éles vita tárgya Németországban, ugyanis így a bűnöket a bizonyos országokból származó kisebbséghez kötik, nem pedig az illető személyiségéhez, körülményeihez.
Ugyanakkor számos bírálat éri a német rendőrséget és sajtót amiatt, hogy önkényesen elhallgatják a bűnügyekben érintettek nemzetiségét olyan esetekben, amikor külföldi elkövetőkről van szó – pusztán azért, hogy ne érje kritika Angela Merkel német kancellár bevándorláspolitikáját. Jellemző eset volt, amikor 2015 szilveszterének éjszakáján Kölnben az utcákon tömegesen zaklattak ünneplő nőket. Az elfogott gyanúsítottakról később kiderült, hogy többségükben észak-afrikaiak. Ennek nyomán közfelháborodás tört ki, hogy a hatóság és a média eleinte szándékosan elhallgatta az elkövetők származását.
A német újságíró-szövetség üdvözölte az új szabályozást. – A gyanúsítottak nemzetiségének nyilvánosságra hozása a médiában közérdekből is szükséges – hangsúlyozta Volker Stennei, a szövetség szóvivője. Ugyanakkor hozzátette: – A származás megjelöléséről minden szerkesztőségnek önállóan kell döntenie. Boris Pistorius, Alsó-Szászország szociáldemokrata belügyminisztere viszont fanyalogva kifejtette, az új szabályozás túlmutat az elkövetők és áldozatok személyiségi jogainak védelmén.
