Növényi étrendet javasolnak

Nemcsak az erdők kiirtása és a vízfogyasztás miatt nehezen fenntartható az emberiség jelenlegi húsfogyasztása, hanem káros hatásai lehetnek a fogyasztókra a nagyüzemi termelésnek is. Erről számolt be a Magyar Nemzetnek Sipos Katalin, a WWF Magyarország Alapítvány igazgatója az ENSZ friss jelentését kommentálva. A jelentés szerint a klímaváltozás mérséklése és az élelmiszer-biztonság érdekében is sürgető az áttérés a növényalapú étrendre. A WWF vezetője kiemelte, az irány a kevesebb, de jó minőségi hús fogyasztása — hiszen hazánkban is van olyan minőségi húselőállítás, amely természeti hasznot is hajt.

A nagy mennyiségű húst nagyüzemileg, zárt tartásban állítják elő Fotó: Mirkó István

Bár a magyar ételek többsége húsalapú, egyre többet hallani arról, hogy a jövőben elbúcsúzhatunk ettől az alapanyagtól. A klímaszakértők jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi élelmiszer-előállítás nem fenntartható az emberiség növekedésének üteme mellett. Erre figyelmeztetett az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése, amely többek között a növényalapú étrendre való átállást sürgeti. A testület Genfben tette közzé jelentését, amelyben az állattenyésztés által használt földterületek felszabadítását szorgalmazza a klímavédelem és az élelmiszer-biztonság érdekében. A jelentés kiemeli, az emberiség üvegházhatású gázkibocsátásának összességében negyven százalékát adja az élelmiszer-termelés. Korábbi felmérések szerint egyébként az állattenyésztés bolygónk földterületének mintegy 45 százalékát foglalja el, és ez világszinten az édesvíz-fogyasztás húsz-harminc százalékáért felelős.

Több ok miatt is kedvező a hústermelés csökkentése környezetvédelmi szempontból – magyarázta a Magyar NemzetnekSipos Katalin, a WWF Magyarország Alapítvány igazgatója.

„Mivel maguk az állatok is növényeket fogyasztanak, ezért az összes takarmánynövény előállítását is bele kell számítani a vízfelhasználás kérdéskörébe. Robusztus a különbség: míg egy kilogramm marhahús előállításához 15 400 liter vízre van szükség, ugyanennyi búza 1700 litert, ugyanennyi burgonya pedig mindössze 25 liter vizet igényel. Közvetlen károsító hatás az erdők kiirtása. Az USA-ban élő hamburger- és steakkultúra ­például Brazíliát károsítja közvetlenül, ahol a marhatartás miatt kiirtják az őserdőket. Mindezek mellett a fogyasztókat is károsan érinti az, hogy a nagy mennyiségű hús előállítása nagyüzemi szinten, zárt tartásban történik. Ennek mellékhatása, hogy fertőzések, betegségek, sérülések esetén antibiotikummal kezelik az állatokat: 2010-ben globálisan 63 151 tonna antibiotikumot használtak fel az állattartásban. Ez pedig a hús minőségében fog visszaköszönni„ – emelte ki.

A nagy mennyiségű húst nagyüzemileg, zárt tartásban állítják elő
Fotó: Mirkó István

Sipos Katalin ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországon is létezik olyan húselőállítás, ami fenntartható, ám ennek a hústermelésen belül nagyon alacsony az aránya. Példaként a Hortobágyot említette, ahol a szikes gyepek fenntartása nem elképzelhető őshonos legelő állatok, például magyar szürke marha nélkül.

Európai szinten egyébként komolyabbak az eltérések a termelésben, mivel a mezőgazdasági szektor előtörténete sem igazán egyforma. A szocialista múlttal rendelkező országok esetében a nagyüzemi, termelőszövetkezeti kultúra aránya magas, ettől még nemigen sikerült elszakadni. Például Hollandiában vagy Belgiumban ezzel szemben nem volt hasonló központosítás, így sokkal változatosabb a mezőgazdasági termelés. A műtrágya- és vegyszerhasználat ugyanakkor ott jelentősen magasabb, szakértők szerint fontos szempont a technológia környezetkárosító hatása is.