Október 6-ra írta ki a koszovói elnök az előre hozott parlamenti választást

Az előrehozott parlamenti választásra azért van szükség, mert a miniszterelnök július közepén lemondott.

Ramush Haradinaj kormányfő azért mondott le, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be, és ő – mint mondta – nem akarta, hogy Koszovó miniszterelnökét hallgassa ki a bíróság, inkább magánemberként kívánt Hágába utazni, ahol végül hallgatással védekezett az ellene felhozott vádak ellen.

A koszovói parlament a múlt csütörtökön oszlatta fel magát, hogy lehetőséget adjon az előrehozott választás kiírására.

A közvélemény-kutatások szerint egyik pártnak sem lenne meg a kellő többsége a kormányalakításhoz, így máris megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. A Haradinaj vezette kormányt a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK), a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovói Kezdeményezés (NISMA) alkotta.

A parlamenti pártok már a múlt héten komoly tárgyalásokba kezdtek a lehetséges koalíciókról, és az már szinte biztosra vehető, hogy a Haradinaj által vezetett AAK együtt indul Shpend Ahmeti pristinai polgármester szociáldemokratáival (PSD).

Korábban lehetetlennek tűnt, de a napokban egyre inkább körvonalazódik az ellenzéki összefogás is, és lehetséges, hogy a választáson közösen vesz részt az ultranacionalista Vetevendosje (Önrendelkezés), valamint az Isa Mustafa korábbi miniszterelnök által vezetett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK). A pártok többsége abban viszont szinte teljes mértékben egyetértett, hogy nem kívánnak koalícióra lépni a Hashim Thaci államfő alapította, jelenleg Kadri Veseli házelnök által vezetett PDK-val. Így az is előfordulhat, hogy az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége óta először ellenzékbe kerül a PDK.

Az új kormánytól azt várják, hogy újraindítsa a kapcsolatrendezési tárgyalásokat Szerbiával, amelyek tavaly novemberben álltak le, miután Koszovó százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád továbbra sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy fogalmazott, a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét.